Lehet öröm a vásárlás, de nem függhet tőle a boldogság

Az Y és a Z generáció (az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek) a legkönnyebben befolyásolhatók a vásárlási döntések szempontjából – derült ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool fórumán ismertetett reprezentatív kutatásból. Fetter Barbara, a BME PhD-hallgatója, a kutatás készítője szerint az Y és a Z generációknál a vásárlás a másoknak való megfelelést és az elfogadás iránti vágyat is jelentheti.

– Az Y, de leginkább a Z generációs fiatalokat szokás digitális bennszülötteknek nevezni, hiszen együtt nőttek fel a digitális technológiákkal, vagyis esetükben nemcsak a plakátok és a szórólapok, hanem az online tér is fogyasztásra és költekezésre sarkall – mondta Balatincz Gabriella kaposvári tanácsadó szakpszichológus. – A mai reklámok ráadásul színesedtek, felgyorsultak, több információt hordoznak és sokkal inkább az érzelmekre hatnak, mint például a '80-as évek hirdetései.

Az ingerek már nagyon korán elárasztják a fiatalságot, ennek révén a Z generáció figyelmének időtartama rövidül, s a fiatalok azt élik meg, hogy gyorsabban kell tudniuk feldolgozni az információt és döntést hozni, mint elődeiknek kellett. Ezáltal (is) tűnnek könnyebben befolyásolhatónak, akár meggondolatlannak a vásárlási döntéseket tekintve.

Balatincz Gabriella úgy véli: a mai Z generációsoknak (azaz a kamaszoknak) életkorból fakadóan a kortárs csoporthoz tartozás elengedhetetlen, melyhez szükségesek külső kellékek is. – A trendi ruha megvásárlása mögött általában az a motiváció húzódik, hogy divatosan elfogadnak, befogadnak, egy közösség részévé válhatok – tette hozzá a szakpszichológus. – Ha elfogadnak, akkor elégedett, boldog leszek. Többek között így okozhat boldogságérzést a fiataloknak a vásárlás.

A nem tervezett költés sem ritka

Ahogy nő a jövedelem, úgy egyre kevésbé jelent boldogságot a vásárlás – derült ki a kutatásból. Ugyanakkor gyakoribbá válnak a nem tervezett bevásárlások, s a felesleges termékek beszerzése.

– Persze, velem is előfordult már, hogy olyanra költöttem, amire valójában nem volt szükségem – mondta Vincze Márton. A 25 éves kaposvári férfi úgy véli: jelenthet egyfajta örömöt a vásárlás, de ettől nem függhet a boldogság. Jó érzéssel tölti el például egy új ruha megvásárlása és örömmel fordít szeretett autójára. Ugyanakkor igyekszik mértéket tartani a költésben.

A kutatás megmutatta: az idősebb generációkat már kevésbé teszi boldoggá a vásárlás. Akkor is jellemzően használati cikkek vételét jelölték meg az öröm forrásaként. A 15 év alattiak mintegy 40 százalékát minden alkalommal boldoggá tesz egy új termék vásárlása, 50 év felett már mindössze nyolc százalék adott ilyen választ.