A határon túlra repülhet már a hazai húsgalamb

A kaposvári Máté Árpád saját részre tart húsgalambot, nem értékesíti a szárnyasokat. A hobbi galambtenyésztő úgy véli, egy komolyabb mennyiséget fenntartani már költségesebb lenne, egy-egy húsgalamb napi ellátáshoz 6-7 dekagramm eleségre van szükség. Ennek köszönhetően viszont egy már megtisztított szárnyas közel 60 dekagramm tiszta húst ad később. – Az biztos, hogy a jó minőségű eleséggel etetett galamb húsa annyira príma, hogy se a baromfi, se a vad húsa felül nem múlja – jegyezte meg Máté Árpád. Ezzel együtt gyógyszerről is gondoskodni kell a szárnyasoknak, ami szintén költséget jelent.

Habár a hobbi tenyésztő tapasztalatai szerint mutatkozik kereslet a húsgalambra hazánkban is, a termelőnek kevés haszon marad. Ezért is saját részre tenyésztenek inkább. Hogy igazán megérje, körülbelül 4-5 ezer forintot kellene kérni a húsgalamb kilójáért a boltokban, de ezt legtöbbször nem fizetik meg. Az exportban viszont Máté Árpád is látna lehetőséget, ha születne e téren egyfajta ágazati szerveződés. Üdvözli a nemzeti húsgalambprogramot, s mint mondta, ha később úgy alakulnának a piaci feltételek, akár ő is értékesítene.

Bárdos István, a Magyar Postagalamb Szövetség és a Nemzetközi Postagalamb Szövetség elnöke vállalta a Nagy István agrárminiszter által bejelentett nemzeti húsgalambprogram koordinációját. – A vidéken élők gyarapodását, a gazdasági értékek növelését, az export erősítését céloztuk meg ezzel a programmal – mondta el kérdésünkre Bárdos István.

Hagyománya van

Bárdos István felidézte, a húsgalamb-tenyésztésnek hazánkban is jelentős hagyománya volt, az új programmal pedig új lehetőségek nyílnak, pályázatok is várhatók a későbbiekben. Habár még egyeztetések zajlanak, Bárdos István abban bízik a jövőt tekintve, hogy az egész országra kiterjedhet a program, s a kisebb termelők mellett akár önkormányzatok is elindulhatnak majd a húsgalamb-tenyésztéssel a közfoglalkoztatás keretein belül is.