Drága a föld, mégis sok új gazda tűnik fel a határban

– Évente meghaladjuk a háromezer ügyet, ez csupán ügyszámot jelent, de ennél sokkal több, mintegy ötezer parcella cserélt gazdát – tekintette át kérésünkre a somogyi földforgalmi adatokat Gombos Sándor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Az ügyek számát tekintve Somogy a harmadik megye, ahol a legtöbb föld cserélt gazdát egy év alatt.

Somogyban a szántóföldek ára közelít a másfél millió forinthoz, és az értékes ültetvények ára akár 3-4 millió forint is lehet. Az észak-somogyi, a balatoni régióban a kétmilliót is elérheti a szántóföld ára, délen inkább az erdők adásvétele a jellemző. A földügyek negyede zárkerti ingatlanok adásvétele, ez inkább a városok vonzáskörzetében élénkült meg. Az észak-somogyi részeken a szántók mellett sok ültetvény, szőlő és gyümölcsös talált új gazdára. Kiugróan magas földárakat a Balatonhoz közeli zártkerteknél találhatunk.

– A megváltozott földtörvény értelmében az év elejével új eljárásrendet dolgoztunk ki – mondta a kamara tevékenységéről Gombos Sándor. – A földcsere ügyletek jóváhagyása is a kamarához került, a háromezer somogyi földügyből 4-500 körüli a csereügylet.

Ha az országos adatokat tekintjük át, 2018-ban 13 százalékkal több föld adásvételt jegyeztek fel, mint egy évvel korábban. Az árak emelkedése immár egy évtizede tart. Mára elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld ára 2018-ra átlagosan két és félszeresére emelkedett, derült ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó termőföld értéktérképből.

A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal Veszprém megyében emelkedtek a föld­árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyékben is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás. Egyedül Nógrád megyében tapasztaltak négy százalékos termőföldár-csökkenést az előző évben.

A legdrágább megye tavaly Békés lett, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, ezen kívül még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér is átlépte a másfél milliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala. Az eladott termőföldek területe mégis Zalában nőtt a legnagyobb arányban.

Aprózódnak a birtokok, de nem lesz olcsóbb a föld

2018-as piaci folyamatokban tetten érhető, hogy a birtokok aprózódnak, ez a folyamat zajlik tovább, és ehhez hozzátehetjük, hogy a jövőben nem várható olyan koncentrált állami földkínálat, mint amilyen 2016-ban volt. A hazai termőföldforgalmat azonban némiképp lassítja, hogy nem tudni, mi lesz 2020 után, vagyis a következő Európai Uniós költségvetési ciklus agrártámogatása még bizonytalan. Szakértők azonban azt várják, hogy végül tovább folytatódik a termőföld immár évtizedes távlatú, töretlen áremelkedése. Ennek legfőbb okai között megtalálható a területalapú támogatások rendszere, a termőföld jövedelme, vagyis a haszonbérleti díj adómentessége, és a gabona kedvező ára is.