Recessziós perselybe kerül a pénz, ami véletlenül megmarad hónap végére

Főleg vésztartalékot képeznek a megtakarításaikkal honfitársaink, hogy a családban legyen mihez nyúlni egy váratlan kiadás esetén. Egy európai kintlévőség-ke­zelő cég 23 országra kiterjedő felméréséből kiderült, hogy az átlagos európai fogyasztó jövedelme viszonylag kisebb részét, kevesebb, mint 20 százalékát teszi félre. Ettől az aránytól a magyar fogyasztók nem maradnak el jelentősen, csakhogy az ő jövedelmük alacsonyabb az európai átlagnál. 

Tavaly és tavalyelőtt is a megkérdezett magyarok 31 százaléka vallotta be, hogy hónapról hónapra él, és hó végére rendszeresen kifogy a pénzéből. Magyarországon tudnak a legkevesebben megtakarítást gyűjteni a válaszadók, mert Lengyelországban 27, Romániában 24, Szlovákiában 20, és Csehországban 14 százalék mondta azt, hogy nem tud félretenni a jövedelméből. 

Azok a magyar fogyasztók, akik félreteszik jövedelmük egy részét, nagyrészt ugyanarra gyűjtenek, mint egy évvel korábban. Összesen 42 százalék általános tartalékot képez váratlan kiadásokra, további 12 százalék pedig arra az esetre rak félre, ha elvesztené munkáját vagy jövedelmét. 2021 óta csökkent azok aránya, akik lakásra gyűjtenek (8,5-ről 6 százalékra), vagy gyermekeik, unokáik számára tesznek félre (12-ről 9 százalékra). A recessziótól is többen tartanak, háromszorosára (10 százalékra) nőtt azok aránya, akik kifejezetten erre a helyzetre tartalékolnak. 

Az Intrum kutatása alapján a magyar fogyasztók mintegy kétharmada továbbra is képes megtakarítani, még ha nem is annyit, mint amennyit szeretne. A válaszokból az látszik, hogy enyhén csökkent a megtakarítások mértéke, párhuzamosan azzal, ahogy az inflációs kiadások növekedtek. 

Akik tudnak spórolni, azok sem képesek sokat felhalmozni. A magyar válaszadók több mint harmada (35 százalék) kevesebb, mint egy hónapnyi jövedelmének megfelelő megtakarítással rendelkezik. A megkérdezettek 29 százalékának egy hónapra, 19 százalékának pedig legfeljebb 3 hónapra lenne elegendő a megtakarítása.