Veszélyek és kockázatok között kell tartani az eredményeinket

Az előadónknak olyan rálátása van a gazdasági és pénzügyi folyamatokra, mint másnak nem, mutatták be Kovács Árpádot, akinek az előadására Biró Norbert, a Somogy Vármegyei Közgyűlés elnöke is kíváncsi volt. A Covid után ellentmondásosan megváltozott világban számunkra továbbra is a somogyi érdek az első – ezekkel a szavakkal köszöntötte a megjelenteket Lengyel János, a Somogyi Hírlap főszerkesztője. A vállalkozók a Memories Étterem ételeit és a balatonlellei Pócz pincészet borait kóstolhatták az esten. 

Somogyban élte át a járvány kitörése utáni lezárásokat 

– Baráti körben vagyunk, ezért megoszthatom sok olyan gondolatomat is, amelyek nem csupán a gazdaságot érintik – kezdte a beszélgetést a Költségvetési Tanács elnöke, aki azt is elárulta magáról, hogy felmenői között tanárok és festőművészek voltak, valamint azt is, hogy Somogyban élte át a világjárvány kitörése utáni lezárásokat a feleségével. 

Mi úgy szocializálódtunk, hogy a világ együttműködésre van ítélve, idézte fel. Pénteken Bécsbe készül, ahol egy egyesület 30 éves jubileumán beszél a határok lebontásáról, miközben ma a kölcsönös érdekekre és értékekre épülő együttműködés megroppant a világban, és a vasfüggöny újra leereszkedése várható. Ezt kifejezi a szankciós és a hatalmi politika, a gazdasági eszközökkel folytatott háború. Jelenleg a hagyományos társadalmi keretek átalakulnak és felbomlanak. 

Közben Kína világhatalommá nőtt 

Ötven olyan multinacionális nagyvállalat van, amelynek gazdasági teljesítménye 180 országéval ér fel, és a cégek közül egy sincs Európában. Közben Kína világhatalommá nőtt, katonai potenciálja 2030-ra eléri az USA-ét. Érdekes, hogy 2001-ben az USA 54 milliárd dollárt, az EU 37 milliárd eurót fizetett a kínai árukért, miközben a kínai export 2022-re az USA-ban 581 milliárdra, az EU-ban 562 milliárdra nőtt. Közben ötven év alatt a világ energiaszükséglete másfélszeresére emelkedett, és hazánk energiafüggősége jelenleg 54 százalékos. 

– Az energiaválság és a háborús helyzet átformálja Európa arculatát, és látni kell, hogy ebben milyen lehetőségeink vannak a fennmaradásra és a társadalmi formációnk megőrzésére – mondta Kovács Árpád. – Sem pesszimista, sem optimista nem vagyok, igyekszem távolságtartó lenni. A költségvetési tanácsi szerepköröm is meghatározza, hogy nyugodt távolságtartással szemléljem a dolgokat, de ez nem mindig könnyű. Látható, hogy Magyarország egy dezintegrálódási folyamat között akarja megtartani az ­önállóságát, és ezzel szemben komoly erők sorakoznak fel. A gazdaság is átpolitizálódik, megjelennek benne érzelmi és politikai faktorok. 

Az idei év rendben lesz

Ilyen körülmények között az eddig felépített eredményeink komoly veszélyek és kockázatok közé kerültek és megőrzésük fokozatos erőfeszítést igényel, állapította meg. 

– Tartjuk magunkat, az idei év rendben lesz! – jelentette ki a költségvetésről Kovács Árpád. – Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2024-es költségvetést és mi véleményeztük. A szokásosnál nagyobb kockázatok rejlenek az új költségvetésben, az inflációs és a növekedési kockázatok is jelentősek. Sokba kerül a forint védelme, ez a Nemzeti Bank mérlegeiből világosan kiderül. Ennek ellenére a jóléti programokat a kormányzat tudja tartani, a takarékosságot saját magán kezdte, megkurtítások, a beruházások visszafogása és energiatakarékossági intézkedések jellemzik. Az energiaszámlák és a hozamok emelkedése állt a fizetési mérleg eddigi romlása mögött, de mára ez a romlás megállt. Szerencsés körülmények között a jövő évi négyszázalékos gazdasági növekedés az idei másfél százalékos után tartható, de a szokásosnál nagyobb veszélyekre és bizonytalanságra voltunk kénytelenek felhívni a figyelmet.

Az uniós pénzekről szólva megjegyezte és ábrákkal megmutatta, hogy a környező országok sem kaptak meg valamennyi forrást, hanem jóval kevesebbet, pedig ezek az országok nem állnak vitában az EU-val. Mindez szerinte a háborús helyzetben nem meglepő. Egy vicc jutott erről eszébe a régi szocialista időkből, és meg is osztotta a hallgatósággal. Egy húsboltos sorba állította a várakozókat, előre a kisgyermekeseket, középre az időseket, a sor végére a vallásosakat. Később kijött a boltos, és közölte a kisgyermekes családokkal, hogy elfogyott a hús. Aztán ugyanezt mondta az időseknek. Végül kiment a vallásosokhoz, és így szólt: „Elvtársak, magunk között vagyunk, most már bevallhatom, hogy nem is volt hús...”