Legyél a család digitális testőre: így védheted meg hozzátartozóidat a kiberbűnözőktől

Egyre többen aggódnak, hogy szeretteik is áldozatul eshetnek az internetes és banki csalásoknak – és erre sajnos jó okuk van. A Médiaunió Alapítvány – a Magyar Bankszövetséggel és a KiberPajzs Programmal együttműködésben zajló – „A kulcs te vagy!” című kampánya keretében az IPSOS-sal készített kiberbiztonsági felmérést. A válaszokból kiderül: a magyar felhasználók több mint húsz százaléka vált már online csalás áldozatává, ráadásul a kiberbűncselekmények elkövetői egyre kreatívabb eszközökkel csalják tőrbe áldozataikat, megtévesztve ezzel még a rutinos internethasználókat is.

A szakértő tanácsai

Érthető, ha az egyre aggasztóbb, csalásokról szóló hírek után sokaknak fejtörést okoz, hogyan védhetnék meg szeretteiket. „A legjobb, ha összehívjuk a családi kupaktanácsot – mondja Szinai Ádám, a KiberPajzs kommunikációs szakértője –, és együtt végigvesszük azokat a gyakorlatokat, amelyek egy kis odafigyeléssel mindenki számára természetessé válhatnak.”

1.  Írjuk ki egy cetlire a bank hivatalos webcímét, majd pedig mentsük el az oldalt a kedvencek közé, ahonnan már újragépelés nélkül biztonságosan előhívható lesz. Ha egy felhasználó az internetes keresőoldalakon írja be a bank nevét, fennáll a veszély, hogy a valódi felület helyett a keresés során a lista elején szereplő hamis linkekre kattint.
2.  Beszélgessünk a jelszavakról! Fontos, hogy senki ne használja több helyen ugyanazt a jelszót. Ha pedig újat kell létrehozni, legyen legalább 12 karakteres, használjanak benne nagybetűket, számokat és különleges írásjeleket is. Ne válasszunk könnyen kitalálható jelszót (pl. a háziállat neve és a születési éve)! Jó megoldás lehet, ha jelszó helyett jelmondatot választunk, például egy közmondás kezdőbetűit, számokkal és speciális karakterekkel kiegészítve (pl. Ki mint vet, úgy arat => KMVua_998877)
3. Vegyük végig együtt az online biztonság alapeszközeit! Tanítsuk meg szeretteinknek a kétfaktoros hitelesítés használatát, és állítsuk be együtt a vírusirtót.
4. Hívjuk fel a figyelmet a gyanúsan hangzatos online befektetésekre! Ami túl szép, hogy igaz legyen, az valószínűleg átverés, még akkor is, ha ismert emberek vagy cégek nevében hirdetik. A tapasztalatlanabb internetezőket könnyen félrevezethetik a kecsegtető, szokatlanul magas hozamot ígérő befektetéssel, vagy épp mesés kriptovaluta-vásárlási lehetőségekkel csalogató kiberbűnözők.
5.  Figyelmeztessük a családot: senki ne töltsön le ismeretlen szoftvert a számítógépére! Különösen akkor ne, ha ezt egy cég vagy hatóság nevében telefonon kérik.
6. Ha szükséges, kérjünk mi is SMS-t! Ha egy hozzátartozónknak megnyugvást jelentene, ha rajtuk kívül egy bizalmas személy is figyelné a bankszámláján történő aktivitásokat, egyes pénzintézeteknél kérvényezhetjük, hogy mi is kapjunk az ő fiókjukról kártya- vagy számlafigyelő SMS-szolgáltatást a telefonunkra – így gyorsan közbe tudunk lépni, ha valami gyanúsat tapasztalunk. Természetesen ehhez az érintett kifejezett szándéka és hozzájárulása szükséges!

Az internetes banki csalók nem mindig az interneten keresztül szedik áldozataikat: a telefon is veszélyes lehet. „Gyakori módszer, hogy telefonon keresztül próbálnak áldozatokat csalni a hamis felületekre és alkalmazásokra – hívja fel a figyelmet Szinai Ádám. – Emellett természetesen az sem ritka, hogy egyszerűen egy telefonhíváson keresztül próbálják kiszedni a gyanútlan emberek személyes és banki adatait.”

Szerencsére vannak tipikus mondatok, amelyek azonnal elárulják a csalót. Érdemes ezeket végigbeszélni az egész családdal, és figyelmeztetni őket: ha ezek egyikét hallják, azonnal tegyék le a telefont.

Egy valódi banki ügyintéző ugyanis:

● soha nem kéri, hogy adjuk meg a nevünket, hiszen pontosan tudja, kit keres;

● soha nem ijesztget vagy sürget, nem mond olyat, hogy azonnal döntenünk kell;

● soha nem „kapcsol egy másik bankot”, hiszen ez a banktitok súlyos megsértése lenne;

● soha nem kérdezi meg, hogy melyik banknál van számlánk, hiszen pontosan tudja, és egy valódi bank csak a saját ügyfeleit keresi fel;

● soha nem kér netbankos felhasználónevet, jelszót, CVC-kódot, a bankkártya lejárati dátumát, vagy egy SMS-ben kapott jóváhagyó kódot;

● soha nem kéri, hogy segítsünk átutalni a pénzünket egy biztonságos számlára, mert a jelenlegi „veszélyben van”, mivel nem utalhatnak pénzt senki nevében.

Természetesen mindezt nem könnyű egyszerre fejben tartani – különösen éles helyzetben. Ezért érdemes kinyomtatni és jól látható helyre kitenni „A kulcs te vagy!” sorvezetőjét, amely ide kattintva tölthető le.

Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?

A családi kupaktanácson természetesen arról is szót kell ejteni, mi a teendő, ha megtörtént a baj. „Csalás gyanúja esetén mindig a banki ügyfélszolgálatot kell először hívni – mondja Szinai Ádám. – A legtöbb pénzintézet telefonos menüjében külön menüpont van a visszaéléseknek, így azonnal a megfelelő ügyintézőhöz kapcsolják az ügyfelet.”

A következő lépést már az ügyintéző határozza meg: gyakran javasolják, hogy a segítségükkel haladéktalanul tiltsuk le a bankkártyát, illetve szükség esetén az elektronikus csatornákhoz való hozzáférést. Ez azért fontos, mert a limitek nullára állításával átmenetileg ugyan megakadályozhatjuk a következő kártyás tranzakciót, teljes biztonságot a kártya (szükség esetén az elektronikus csatornák) tiltása jelent. Miután az érintett beszélt az ügyfélszolgálattal, ne felejtse el megtenni a rendőrségi feljelentést sem!

A kiberbűnözők és banki csalók ellen tehát folyamatos körültekintésre van szükség! Odafigyeléssel és megfelelő tájékoztatással azonban hatékonyan megakadályozhatjuk, hogy szeretteink áldozattá váljanak.