2024.06.22. 07:58
Hogyan oldják meg a gyárak a szezonális munkaerőhiányt?
Magyarországon a Munka Törvénykönyve által előírt szabályok vonatkoznak a szabadságok kiadása során a cégek saját állományában dolgozókra és a kölcsönzött munkaerőre, köztük a külföldiekre is. HR szempontból minden évben kihívást jelent szellemi és fizikai munkakörökben is a nyári szabadságok kiadása. Különösen igaz ez akkor, ha egy gyár például nem tervez nyári leállást. „A diákmunkások alkalmazása ilyenkor megoldás lehet, de valójában a szabadságok megfelelő ütemezése a kulcs” – mondta el Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője. Hozzátette: a Magyarországon dolgozó külföldiek is kihasználják a szabadságukat és aktívan töltik a pihenőnapokat.
Fotó: Lang Róbert
A törvény minden Magyarországon dolgozó munkavállalóra ugyanúgy vonatkozik
Magyarországon a Munka Törvénykönyve szabályozza a munkavállalók szabadságával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. Érvényes ez a saját állományú és a kölcsönzött munkaerőre, köztük a külföldi munkavállalókra is. „A munkáltató nem tehet különbséget a szabadságok kiadása során annak alapján, hogy ki és milyen foglalkoztatási formában dolgozik a vállalatnál. Az alapszabadság mértéke 20 nap, ez minden alkalmazottnak alanyi jogon jár. Ehhez adódnak hozzá a pótszabadságok, amelyek a munkavállaló életkori, családi vagy munkavégzési körülményeitől függően változnak. Kivételt képez ez alól a megbízási jogviszony, vagy az egyszerűsített foglalkoztatás. Ezekre nem vonatkozik a szabadságolási kötelezettség” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna. Kiemeli: a munkáltató a szabadnapok 75%-a felett rendelkezik. A törvény azonban kimondja, hogy évente 7 napot legfeljebb két részletben köteles kiadni a munkavállaló által kért időpontban. Továbbá évente egy alkalommal 14 egybefüggő napra mentességet kell biztosítania a munkavégzés alól, abban az esetben, ha másképp nem állapodik meg a munkáltató és a dolgozó a munkaszerződésben.
A diákmunkások alkalmazása segíti a tervezhetőséget
A nyári szabadság tervezésekor a HR osztály számára a legnagyobb kihívás az ütemezés. A vállalat működését és a gördülékeny munkavégzést biztosítani kell a nyári időszakban is. Egyre kevésbé jellemző, hogy például a gyárak több hétre leállnak a nyári időszakban és ekkor kötelezően szabadságra mennek a dolgozók. Ha van is leállás a cég életében, az az utóbbi időben inkább a karácsony körüli időszakra jellemző. „Gyári munkák, fizikai pozíciók esetén a szabadságolások összehangolása során a legfontosabb, hogy minden munkafázisban és munkasoron legyen elegendő számú munkavállaló a biztonságos és megfelelő munkavégzéshez” – mondja a szakértő. Kiemeli: bevett gyakorlat, hogy a cégek diákmunkásokat is alkalmaznak a nyári időszakban, ez nagyban megkönnyíti a szabadságok kiadását is. Szellemi pozíciók esetén a legfontosabb, hogy minden munkatársnak legyen egy helyettese. Így a vezetők a szabadságok ütemezésekor figyelembe tudják venni, hogy minden munkakörnek legyen felelőse a nyári távollétek alatt is.
A külföldieknek is kötelező a törvény által előírt szabadság
A hazánkban dolgozó külföldi munkavállalók is szívesen töltik aktívan a hosszabb szabadságukat. A harmadik országbeli munkavállalókra jellemző, hogy országon belül kirándulnak, utaznak, kerékpároznak, megismerik Magyarország nevezetességeit. Sőt Európa többi országába is szívesen ellátogatnak. Az kevésbé jellemző, hogy hazautaznának a családjukhoz a magas repülőjegyárak miatt. „A hazánkba érkező külföldiek számára elsőre szokatlan az a törvényi előírás, hogy nálunk nem lehet „összegyűjteni” a szabadságot. Míg néhány európai és ázsiai vagy arab országban erre még megvan a lehetőség és általában a saját hazájukban is, addig a magyar törvények nem teszik lehetővé a szabadsághalmozást. Ami még kiemelten fontos esetükben és fel kell rá hívni a figyelmüket, hogy a hosszabb szabadságuk alatt sem vállalhatnak alkalmi munkát, az ő munkavállalási engedélyük kizárólag az adott céghez, az adott munkára vonatkozik” – összegez a Jobtain ügyvezetője.
