Letaszíthatja a trónról az afrikai harcsa a pontyot?

Hozzáteszik, hogy Magyarországon a tógazdasági haltermelés mennyisége 2023-ban 19 673 tonna volt, amely az előző évitől 7,3 százalékkal maradt el, azonban, ha az adatokat régiós szinten vizsgáljuk, akkor például az Dél-Alföldön 21,3 százalékos termelésvisszaesés is látható.

A 2023-as étkezési haltermelés nemcsak az előző évhez képest volt alacsonyabb, de az elmúlt négy évben is a legalacsonyabbnak bizonyult.

A hazai halhústermelés jelentős részét három régió adta 2023-ban: a haltermelés 80,0 százalékát az Észak-Alföldön, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon állították elő. Az adatokat vármegyei szinten vizsgálva elmondható, hogy a legnagyobb halmennyiséget Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében termelték, ezt követte sorrendben Hajdú-Bihar majd Békés és Somogy vármegye, de jelentős mennyiséget halásztak le még Bács-Kiskun, Tolna, Baranya és Fejér vármegyékben is – részletezi az AKI.

Étkezési haltermelés alakulása Magyarországon

A magyar tógazdasági haltermelés pontycentrikus. A tógazdaságokban előállított étkezési célú haltermelés 82,0 százalékát az étkezési ponty adja. 2023-ban 11,04 ezer tonna volt a termelés. A hektáronkénti összes halszaporulat 490 kilogramm, míg a pontyszaporulat 404 kilogramm volt 2023-ban – emelik ki.

A növényevő halfajok közül a lehalászott étkezési méretű amur a megtermelt halmennyiség 4,2 százalékát, a busa (fehér, pettyes és hibrid együttesen) 7,2 százalékát adta 2023-ban. Az étkezési célú, értékes ragadozó halak (csuka, harcsa, süllő) előállított mennyisége 2023-ban 280,8 tonnát tett ki.

A tógazdaságokban a horgásztatással értékesített hal mennyisége 182 tonna volt, ami 19,5 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbi 226 tonnához képest. Halgazdálkodási vízterület (horgászat, természetes víz) telepítésére 2022-ben 2836 tonna halat értékesítettek a termelők, 2023-ban hasonló mennyiség: 2850 tonna hal értékesítésére került sor a termelők beszámolója alapján – írja a jelentés.