2024.09.13. 12:50
Megdöbbentő, mennyi mikroműanyagot találtak a Balaton vizében
A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének szakemberei szerint a mikroműanyagok kedvenc nyári fürdőhelyünket is szennyezik.
A kutatók vizsgálata szerint a mikroműanyagok bejutnak a táplálékláncba, veszélyeztetve a helyi ökoszisztémát
Forrás: HUN-REN
A Balaton vize sokak számára a magyar tenger, a pihenés fellegvára. De ezt idili képet a mikroműanyagok is megzavarhatják. Bár a helyzet távolról sem drámai, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének legfrissebb vizsgálatai szerint a Balaton vizében is fellelhetők ezek az apró szennyeződések. A kutatás alapján egy köbméter Balaton-vízben átlagosan 21 mikroműanyag szemcse található, míg a Kis-Balaton vize ennél tisztább, itt 7-8 mikroműanyag szemcsét találtak. Azonban ha a Bodroghoz hasonlítjuk, – ahol 214,8 szemcse található köbméterenként – a Balaton valóságos oázis.
Forrás: HUN-REN
Honnan érkeznek a mikroműanyagok?
A legtöbb mikroműanyag a kisebb befolyókból jut a tóba, nem pedig a Zala folyóból, amely a legnagyobb vízforrása a Balatonnak. A kutatók nyolc különböző helyszínen végeztek méréseket a tó két medencéjében, ahol 50 mikrométer és 1 milliméter közötti műanyagszemcséket azonosítottak. A leggyakoribb szennyezők a polipropilén, a polisztirol és polietilén, amelyek fóliákból, PET-palackokból, zacskókból, ruházatból és egyéb műanyag hulladékokból származtak.
Néhány meglepő adat a mikroműanyagokról:
- 450 millió tonna műanyag készül évente, becslések szerint 2030-ra ez a szám megnégyszereződhet.
- Percenként 1,5 tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe.
- Egyetlen tubus arclemosó akár 300 ezer darab apró műanyagszemcsét tartalmazhat.
- Egy átlagos mosás során kb. 700 000 mikroszál válik le a ruháinkról.
- Kínai kutatók tengeri só mintákban, Németországban pedig palackozott sörökben is kimutattak már mikroműanyagokat.
- Osztrák vizsgálatok szerint a Duna évente 530–1500 tonna mikroműanyagot szállít.
- A műanyag szatyrok lebomlási ideje 200-1000 év is lehet.
Mikroműanyag a táplálékláncban?
Nemcsak a vízben jelent problémát a mikroműanyag, hanem a táplálékláncban is. A balatoni kutatók vízibolhákkal végzett kísérletei során kiderült, hogy miután különböző mikroműanyagokat fogyasztottak, az káros hatással volt a növekedésükre és szaporodásukra. Rajtuk keresztül viszont a halakba, később pedig a mi tányérunkra is jut a mikroműanyagokból, ami hosszabb távon az egész ökoszisztémát veszélyezteti.
Miért fontos a megelőzés?
A mikroműanyagok eltávolítása a természetes vizekből jelenleg még gyerekcipőben jár, ahogy a szakemberek fogalmaznak. A kutatók különböző mikroorganizmusokkal, például baktériumokkal és gombákkal próbálják lebontani ezeket az anyagokat, de a legjobb megoldás még mindig a megelőzés. A szakember szerint fontos lenne fejleszteni a szennyvíztisztító-telepeket és csökkenteni a műanyag termékek használatát, különösen a vízparti fesztiválok idején.
A Balaton tehát nem immunis a mikroműanyagokkal szemben, de még mindig sokkal tisztább, mint hazánk más vizei.
