A közelharcot gyakorolhatták rendőreink

– Kik vettek részt a továbbképzésen?

– Azok a kollégák, akik a különböző szervezeteknél a rendőri közelharc oktatásával foglalkoznak.

– Miért van szükség erre a továbbképzésre?

– Mert változik a világ, változnak a rendőrségnél alkalmazott módszerek, eszközök, a rendőrök felszerelése, de az elkövetők magatartása és a körülmények is. Az intézkedéstaktika már külön tantárgy lett, de én kimondottan az ízületi feszítésekkel foglalkozom, és a közelharc technikai elemeinek szakszerű oktatását tanítom.

– A közelharc oktatásának van kimondottan a rendőrségre szabott rendszere?

– 2009-ben jelent meg Rendőri közelharc címmel egy tankönyvem, és ebben igyekeztem összefoglalni mindazt, ami a rendőri közelharc módszereire vonatkozik.

– Mennyiben tér el, mint bármely más, ilyen jellegű küzdelem?

– Annyiban mindenképpen, hogy a rendőri intézkedés más tudatállapotban történik. Egy köríves rúgást vagy egy ízületi feszítést lehet használni küzdősportversenyen úgy, hogy pontot kap érte a versenyző, az 1-es villamos megállójában önvédelmi célra, de a rendőrnek adott esetben mindezt aktívan, kezdeményező módon kell alkalmaznia. Így a tudatállapot is teljesen más lesz.

– A technikák, a fogások is mások?

– Azok a küzdősportból jönnek, és azokból, amint ez korábban elhangzott, egy olyan rendszert állítottunk össze, amely kimondottan a rendőrségi munkát segíti.

– Vagyis az összes tudás megvan, csak jól kellett összeválogatni azt, ami a rendőrök számára szükséges.

– Egy ismert balett-táncos, koreográfus mondta egyszer, hogy két kézzel és két lábbal a világon minden koreográfiát kitaláltak, már csak ezeket lehet variálgatni. Merőben új koreográfia akkor készül majd, ha lesz háromlábú balerina… Egyébként korábban ezt rendőri önvédelemnek hívták, de én már a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején, amikor a Rendőrtiszti Főiskolára jártam, próbáltam küzdeni a megfogalmazás ellen, hiszen ez úgy jogilag, mint a magyar nyelv értelmezése szerint is passzív magatartásra utal. Viszont a rendőrtől elvárható, hogy a testi kényszert szakszerűen és jogszerűen, de feladatként használja, alkalmazza, ha szüksége van rá. Így a rendőrségnél a közelharcra az „önvédelem” kifejezést nem lehet ráhúzni sem jogi, sem erkölcsi, sem szellemi értelemben.

– Melyek a leggyakoribb esetek, amikor egy rendőrnek alkalmaznia kell a közelharc technikáit?

– Leggyakrabban akkor, amikor a passzív ellenállással találkozunk, az intézkedés alá vont személy a felszólításunk ellenére sem akar például beülni a rendőrautóba, nem hagyja magát megbilincselni, és hasonlók. Hogy ilyen esetekben mit kell tenni, annak megvannak a szakmai fogásai. De ezek a szakmai fogások némileg különbözhetnek a rendvédelem más területein.

– Például?

– Például a büntetés-végrehajtásban. Ahol olykor egy zárt helyen, egy folyosón vagy egy cellában kell intézkedni.

– Ott mit kell másképpen tenniük az őröknek ellenállás esetén?

– Hárman-öten kell legyűrni azt, aki ellenállást tanúsít, és anélkül, hogy részletekbe bocsátkoznék, erről csak annyit: ott sokkal inkább birkóznak. Mindig alkalmazkodni kell az adott helyzethez. Egy rendőr így nem intézkedhet, ő nem birkózhat, nem kerülhet a földre, mert akkor kiszolgáltatott helyzetben lesz. Neki állva kell megoldania a szituációt, ezért szükséges megtanítani a csukló-, könyök- vagy vállfeszítést.

– Sokszor van szükség a közelharc technikáinak ismeretére a rendőri munkában?

– Már húsz évvel ezelőtt sor került évi harminc-negyven fegyverhasználatra, és ennek körülbelül az ötszázszorosa az olyan helyzet, amikor a közelharc technikáit kell alkalmaznia a rendőrnek. Azért van szükség a heti, napi gyakorlásra, hogy a stressztűrő és a reagálóképesség meglegyen. Ezt nem elég az iskolában megtanulni.

– Kivált, hogy mostanában a bűnelkövetők mind többször elővesznek valamilyen támadó eszközt. Leggyakrabban kést.

– Erről is volt szó a képzésen. Kipróbáltuk például, hogy az egyébként kiszuperált, régi lövedékálló mellényeket át tudjuk-e szúrni nagyon komoly szúró-vágó eszközökkel. Ez még a száztíz kilós, testépítő-világbajnok Berkes László őrnagynak sem sikerült. Ezért mindig elmondom, hogy – közelharctechnika ide vagy oda – amennyiben olyan intézkedésre küldenek egy rendőrt, amely a legkisebb veszélyt is rejtheti, vegye fel a lövedékálló mellényt. Életet menthet.

Forrás: Zsaru Magazin