Szektát épített a teskándi Jézus, hét évre börtönbe mehet

Az ügy tavaly márciusban előkészítő üléssel indult a Zalaegerszegi Járásbíróságon, ahol személyesen megjelent a sajtó által „teskándi Jézus” néven emlegetett 65 éves zalai férfi is. A vádlott a bűnösségét nem ismerte el és nem kívánt vallomást tenni. Az első tárgyaláson a védő a vádlott, míg az ügyészség a tanúk személyiségi jogainak védelme érdekében kért zárt tárgyalást. A bíróság utóbbit találta megalapozottnak, ugyanis több tanúként kihallgatott személy vallomása is tartalmaz érzékeny adatokat. 

A Zalaegerszegi Járásbíróság 7 tárgyalási napot tartott, s végül szerdán nyilvánosan hirdette ki az ítéletet, amelyen a vádlott nem volt jelen. A bíróság a vádlottat összesen 23 rendbeli cselekményben mondta ki bűnösnek: 5 rendbeli üzletszerűen elkövetett csalás bűntette – 2 esetben jelentős, 2 esetben nagyobb, 1 esetben kisebb értékre elkövetve, két alkalommal folytatólagosan – , 17 rendbeli – ebből 11 folytatólagos – , üzletszerűen elkövetett, szabálysértési értékhatárt meg nem haladó csalás vétsége, valamint garázdaság vétsége miatt 6 év börtönbüntetésre ítélte, s 6 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte továbbá 300 ezer forint pénzbüntetés, valamint közel 19 millió forint kártérítés és kamatai megfizetésére a sértettek részére. Az ezeket meghaladó polgári jogi igényeket egyéb törvényes útra utasította. 
A bíróság figyelembe vette, hogy a 23 rendbeli cselekmény büntetési tétele 2-12 évig terjedő szabadságvesztés, amelynek középmértéke 7 év. Enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, a jelentős időmúlást, kisebb súlyban a kár megtérülését, amely nem közvetlenül a vádlott révén történt. Súlyosítóként vették figyelembe többek között a folytatólagos elkövetést, a hosszú éveken át tartó csalárd magatartást és a gátlástalan elkövetési módot, hogy mások jóindulatát, segítő szándékát kihasználva követte el a tetteit.  

Az ítélet nem jogerős, az ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn, a sértettek képviselője tudomásul vette, a védő fellebbezést jelentett be, a távollévő vádlott a törvényes határidőn belül nyilatkozik.
A bíróság indoklásában hangsúlyozta: a vallásszabadság egy alapvető emberi jog, de ha ez együtt jár azzal, hogy az ember áldozattá válik, erkölcsileg és anyagilag kihasználják, az már bűncselekmény. – Jelen ügy tárgya, egy olyan csalássorozat, amely tárgyalásain a sértettek közül többen is a szekta szót használták vallomásaikban. Ennek ismérvei visszaköszönnek a vádiratban, fogalmazott a bíróság indoklásában. 
Ebben kiemelték: bár az ügy kirobbanásakor a férfi nőügyei és a spirituális tevékenysége került a fókuszba, de a bíróság előtt nem ez a vád tárgya, hanem a csalássorozat, amelynek elkövetését a vádlott mindvégig visszautasította. – Nemcsak a csalárd szándékot, hanem a pénzösszegek átadás-átvételét is tagadta. Az mondta, sohasem követett el bűncselekményt, erkölcsileg, morálisan és anyagilag tönkre akarják tenni. Hangsúlyozta: nem fogadott el pénzt, maximum útiköltséget adtak neki borítékban. Ezzel szemben több esetben mások is tanúi voltak a nagyobb pénz, illetve érték átadás-átvételnek, voltak pénzfelvételi bizonylatok, üzenetek, amelyek ellentmondtak annak, amit a férfi állított, áll a bírósági indoklásban. 

Az egybehangzó tanúvallomások a vádiratban foglaltakat támasztották alá. Elhangzott: a szekta ismertetőjele, hogy a vezető finom, manipulatív módszereket alkalmaz, látszólag a tagok jólétét, az önzetlen segítő szándékot hirdeti, de valójában kizárólag a saját érdekei vezérlik. Ezek pedig sokszor ellentétesek a hirdetett igével: míg a tagokat az anyagi javak elvetésére ösztönzi, ő gazdagodik; erkölcsösségre szólít fel, de ő maga erkölcstelenül él. A tanúvallomásokból körvonalazódott: a vádlott is hasonlóan élt, a körülötte lévőket elszigetelte, szavait úgy forgatta, ahogy azt a helyzet, illetve az érdekei megkívánták.