2017.07.12. 15:29
Lenyűgöző és félelmetes szupercella
Még az égköri jelenségek fotózásával foglalkozó Schmall Rafael számára is félelmetesnek tűnt az a szupercella, melyet Kaposfőnél sikerült lencsevégre kapnia, s mely végül, szerencsére nem okozott akkora károkat, mint a hétfőn Somogyon átvonuló orkán.
A régióra és a térségre II-es fokozatú figyelmeztetést adtak ki a szakportálok kedd estére. – Az első szupercella Kaposvártól délnyugatra okozott pusztítást, a második Nagykanizsa felől érkezett, ám eleinte nem látszott olyan izgalmasnak, de a hatalmas forgó üllő és az előtérben megdőlő tornyos gomolyfelhők némi kíváncsiságra adtak okot – mesélte a látványos, egyben félelmetes légköri jelenségről a Kaposfőn élő természetfotós. Mint mondta, a radaron sem tűnt eleinte olyan vérmesnek a vihar, de amint egyre közelebb érkezett, azonnal látszott, hogy durvábbra lehet számítani. – Ahogyan közelített a falu felé, úgy vált a hatalmas lemezes szerkezetével, a falfelhővel és felül az óriási feláramlási toronnyal lenyűgözően széppé a vihar. Felépítését tekintve talán az egyik legszebb lehetett, amit eddig az országban láthattunk – elemezte a laikus szemnek legfeljebb koncentrikusnak látszó körökben érkező szupercellát.
Mint ahogy Schmall Rafaeltől megtudtuk, a vihar végül kevés villámot szórt, és furcsán csendesnek bizonyult, viszont ahogy a falfelhő a faluhoz ért, akkor már lehetett hallani a robajt, amit a lezúduló jég okozott. Érkezésekor váltakozó irányú szélrohamok gyötörték meg újra a természetet, végül elkezdett lezúdulni a jég, mely három-négy centis darabokban pattogott a földön. A kár szerencsére mérsékelt a beszámolók szerint, de a termést leverte, a viharos szél tárgyakat mozdított el és tovább bontotta a templom tetejét is.
– Teljesen le voltam nyűgözve a látványtól, azonban június 23-án ugyanitt súlyos károkat okozott egy másik vihar, azért féltem is, hogy a mostani megadja a kegyelemdöfést a falunak..., szerencsére komolyabb károk nélkül megúsztuk az esetet.
Tombolnak a szupercellák
Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője azt mondja, hogy nem túl gyakran, de nyaranta előfordulnak a Karádon, Balatonaligán, Szabadi-fürdőtelepen tapasztalt pusztító viharok.
– A zivatarcellák nagy távolságokból magukba szippantják a levegőt, viszont egy nagyon kis területen nyomják ki azt – magyarázta Horváth Ákos. – Ezeket heves leáramlásoknak, légzuhatagoknak nevezzük. A szupercellák nagyon keskenyek, viszont nagyon sokáig fenn tudnak maradni, tehát mintha egy éles késsel végigvágnánk a térképen: pusztító vonalat hagynak maguk után.
Az időjárási veszélyhelyzetekkel és az ultra-rövidtávú előrejelzéssel foglalkozó siófoki obszervatórium szakembere azt mondja, ha melegebb az átlaghőmérséklet, akkor a levegő több nedvességet tud tárolni, nagyobb energiával alakulnak ki a zivatarok. Elvileg szoros kapcsolatnak kell lenni a klímaváltozás és a zivatarok gyakorisága és hevessége között, de a légkör nem egyenletesen változik. Ha több éven, vagy évtizedeken át ismétlődik a heves, forgó zivatarok gyakorisága, akkor egyértelmű kapcsolatot lehet majd találni a klímaváltozás és a zivatarok között.
