2017.10.17. 15:50
Vita a Dráva körül: legyen vízlépcső?
A drávai vízlépcsőről vitáztak egy szakmai környezetvédelmi nap keretében a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamaránál. A vízenergia megyei hasznosítási lehetőségeiről folytattak eszmecserét a szakértők.
Élénk érdeklődés kísérte a SKIK, a Somogy Megyei Mérnöki Kamara, és a Somogy Megyei Építész Kamara rendezvényét, amelyet Wagner Ernő, a mérnöki kamara megyei elnöke nyitott meg. Az előadók hangsúlyozták: a drávai vízlépcső egy régi, de nem elfeledett terv. Mellette és ellene is szólnak érvek.
– Már a bős-nagymarosi vízerőmű vitája idején aláírták a magyar-jugoszláv egyezményt a szentgyörgyvári (durdevaci) vízlépcsőről, de Bős-Nagymaros kudarca után nyilvánvaló volt, hogy ezt is lefújják – tekintett vissza Mészáros Csaba, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. – Mára a Dráva fő problémája az lett, hogy az alsó szakaszon a meder az elmúlt száz évben 3,5 métert mélyült. A környező földterületeken a talajvízszint lesüllyedt, vagyis vízhiány van a somogyi Dráva-menti térségben és az Ormánságban. Részben ennek megoldására is született az Ős-Dráva Program. Ebben azonban nem említik meg, mint célt, hogy a Drávára magyar oldalról vízlépcsőt építsünk, vagyis ez most magyar részről kizártnak tűnik. Addig biztosan, amíg a horvát féllel erről nem születik megállapodás. A Dráva alsó részére egyébként a horvátok négy vízlépcsőt terveztek, Barcs és Drávaszabolcs mellé is egyet-egyet.
A Dráva felső szakaszán Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban 23 vízlépcsőt építettek száz év alatt, ebből sok az elmúlt negyed évszázadban készült el. Sűrűn hangoztatott érv, ha elkezdenek „végigvízlépcsőzni” egy folyót, azt be is kell fejezni, mert ellenkező esetben az alsó része kimélyül. Mészáros Csaba rámutatott: mindig más szempontok diktálták a beavatkozások elsőbbségét a folyókon: hol az árvíz elleni védekezés, hol a hajózás volt az elsődleges, hol pedig a villamosenergia-termelés. A környezetvédők határozottan ellenzik a vízlépcső tervét a Dráva érintetlenségére hivatkozva.
– Károsnak tartjuk, mert a Drávának pont azt a szakaszát veszélyeztetné, ami a legnagyobb természeti értéket képviseli – mondta Bárdos Deák Péter, a Duna Charta elnöke. – Az energetikai szempontból elérhető nyereség nem lenne jelentős, viszont a tájban sebeket okozna. Ennek a következménye turisztikai visszaesés lenne, pedig a turizmus a helyieknek bevételt hozhatna. Európában és Magyarországon jelenleg nincs energiahiány. Egy csúcsra járatott vízerőműből lehet ugyan extraprofitot nyerni, de ez a befektetőknek előnyös és nem a társadalomnak.
