1 órája
Fogynak a nyelvizsgázni vágyók, but why?
Az utóbbi években egyre több jel mutat arra, hogy a nyelvvizsgázók száma Magyarországon folyamatosan csökken. A nyelvtudás és a nemzetközi kommunikáció fontosságának ellenére, a fiatalok körében egyre kevesebben mennek el nyelvvizsgázni. A tendencia mögött számos tényező húzódik meg, amelyek kihívások elé állítják a nyelvoktatást és a szakmai környezetet is.
Fotó: Szakony Attila
Az Oktatási Hivatal (OH) adatai szerint idén kevesebb, mint 40 ezren tettek sikeres nyelvvizsgát, ami jelentős csökkenés az előző évekhez képest, amikor évente több mint 50 ezer diák regisztrált a nyelvi vizsgákra. Az országos adatok mellett régiós lebontásban is megfigyelhetőek a bekövetkezett változások. Nyugat-Magyarország különösen érintett: itt idén mindössze 14 351-en tettek nyelvvizsgát, míg az elmúlt években gyakran meghaladta a szám a 20 ezret. A csökkenő tendenciát különböző tényezők indokolják. A változó igényekre reagálva felnőttképzési tanfolyamokat indítanak az oktatási intézmények. Tormáné Hosszú Ivett, egy kaposvári nyelviskola vezetője úgy véli, hogy a középiskolákból érkező diákok általában jó alaptudással rendelkeznek, és nem igényelnek hosszas felkészítést egy nyelvvizsga megszerzéséhez. Bár a diploma megszerzéséhez már nem kötelező a nyelvvizsga, a munka világában továbbra is elvárás a nyelvtudás. Hozzátette: Kaposváron nem tapasztalunk drasztikus csökkenést a vizsgázni vágyók számában.
Sok fiatal véleménye szerint a nyelvvizsga papíralapú értékelése már nem tükrözi a valódi nyelvtudást. A 24 éves Csenge, aki a közeljövőben fejezi be felsőoktatási tanulmányait, kiemelte: A munkaerőpiacon a nyelvvizsga mint papír elveszítette jelentőségét, mert azok a munkáltatók, akiknek fontos a valódi nyelvtudás, saját rendszeren keresztül mérik dolgozóikat. Hozzátette, hogy a modern munkahelyeken, például marketingcégeknél nem a nyelvtani tudás, hanem az ügyféllel való hatékony és figyelemfelkeltő kommunikáció a legfontosabb.
A nyelvvizsgák iránti csökkenő érdeklődés komoly kihívást jelent a nyelvoktatás számára, ugyanakkor a munkaerőpiac igényei új lehetőségeket is nyithatnak, amelyek középpontjában a valódi nyelvtudás áll. Az elkövetkező években érdemes figyelemmel kísérni, hogyan alakul a nyelvvizsgák népszerűsége és milyen hatással lesz ez a nyelvoktatásra és a munkaerőpiacra hazánkban.
Elmúlt évek régiós nyelvvizsga adatai
A nyugat-magyarországi régiót tekintve az elmúlt négy évben kétharmadára csökkent a nyelvvizsgázók száma. A 2020-as évben összesen 20 808 sikeres letett vizsga volt, egy évvel később, 2021-ben még ennél is többen, 21 267-en értek el sikeres eredményt. A 2022-es év számít a legjobbnak, ugyanis akkor 22 101 nyelvvizsgával zárta az évet a nyugati régió. 2023-ban kezdődött a visszaesés, ekkor már az előző esztendőhöz képest körülbelül 4 ezerrel kevesebb bizonyítványt osztottak ki. Minden év tekintetében az angol volt a legtöbbek által választott nyelv, majd ezt követte a német. A francia, olasz, spanyol és orosz nyelvek voltak még azok, amiket egyre többen választják idegen nyelvnek.