Megszűnt a teajárat, de nem hagyták magukra a hajléktalanokat

Nincs már teajárat a kaposvári hajléktalanoknak. A korábbi években meleg teával, konzervvel és kenyérrel látták el a rászorulókat Kaposvár három pontján, a Donnerben, a Kinizsi lakótelepen és a Petőfi utcai parkolóban. Amikor még a teajáratról tudósítottunk, általában tucatnyi rászoruló mindig várta a járművet a helyszíneken. Most erre nincs lehetőségük. A szálló krízisautója viszont a legnagyobb hidegben is indul a segítséggel, a szállóra betérőket pedig meleg étellel várják. Az a cél, hogy minél több fedél nélküli embert az intézményben lássanak el.

– Én egy teáért nem fogok bemenni a szállóra, majd kapok máshol, ahogy étkezést is. Merthogy dolgozom – mondta büszkén Gyula, aki korábban a teajárat rendszeres vendége volt a Donnerben. Barátja, István viszont azt bizonygatta, hogy érdemes ellátogatni a szállóra, mert jobb lett a koszt, bár ő nem válogat, elfogyaszt mindent, amit csak tehet. Télen ugyanis kell az energia, mert szerinte a legtöbben az utcán élők közül mínusz öt fok alatt még a szabadban maradnak.

Az utcai gondozó szolgálat folyamatos készenlétben van télen-nyáron Kaposváron, mondta a Magyar Vöröskereszt Nyitott Kapu Gondozási Központjának vezetője, Horváthné Pintér Piroska. A kríziskocsi, amely a fagyos téli utcákat is járja alaposan felszerelt: meleg ruha, takaró, hálózsák, izolációs fólia, konzerv, gyógyszer, kötszer, meleg tea, kenyér az állandó rakománya. Az évente frissülő vacoktérkép segíti a gondozók munkáját. – Az esetfelelősi rendszernek már vannak eredményei – mondta Horváthné Pintér Piroska. – Százhúsz rászorulóval vagyunk kapcsolatban, és mindegyiküknek van a munkatársaink közül rendszeres bizalmi felelőse. Ha néhány napig nem látunk valakit, elkezdjük keresni, hogy mi lett vele.

Az esetfelelősök tudják, milyen körülmények között él a gondozottjuk. Jelenleg a kaposvári hajléktalanok 45 százaléka a szállón tartózkodik, 15 százalékuk komfort nélküli albérletben didereg vagy szívességi ingatlanhasználó, 20 százalékuk saját kezűleg tákolt fabódékban, pincékben, külterületi építményekben éjszakázik, további 20 százalék félkész épületekben, vagy házak között, azok tövében húzza meg magát.

– A megszűnt teajárat helyett háromféle étkezést biztosítunk. Mindennap működik a Népkonyha, munkanapokon pedig a Hajléktalanokért Közalapítvány és a Szent Imre Öröksége Ifjúsági és Szociális Alapítvány is nyújt egy-egy tál meleg ételt a klienseinknek – sorolta az intézményvezető. – Ehhez azonban be kell jönni a szállóra, nem erőszak. Így sikerül megnyerni azokat, akiknek eddig az utcán osztottunk ételt. Őket nehezebben lehetett ellenőrizni. Eredmény, hogy kulturáltabb, emberhez méltóbb körülmények között biztosíthatunk nekik étkezést. Ha bejönnek, a szállón egyéb szolgáltatásokhoz is juthatnak, mint a mosás, fürdés, ügyintézés, közösségi programok, orvosi ellátás, internet és könyvtár, munkahely keresés.

Az utcai gondozószolgálat mindig igyekszik újabb rászorulókat felkutatni, ehhez várják a lakossági bejelentéseket is. Az idei télen a vörös kód protokollal megváltozik a gondozók élete is. Amikor a legnagyobb fagy idején vörös kód riasztást adnak ki a hatóságok a megromlott egészségi állapotú hajléktalanokat kötelező elhelyezni a bentlakásos szociális intézményekben. Nem mérlegelhetnek, a férőhelyek számát biztosítaniuk kell. Ebben egy pécsi diszpécserszolgálat működik közre. A 120 kaposvári hajléktalan közül mintegy 70 ember 5 és 10 év közötti időszakot töltött eddig az utcán. 20-an pedig 10 évnél hosszabb időn át éltek hajléktalanként. Az ő fizikai és mentális állapotuk a legrosszabb.