Tudás és szakmai alázat – rangot ad a mestervizsga

Míg a hidegtálaknál elsősorban a látvány dominált a zsűri előtt, addig a meleg fogásoknál a tányéron való elhelyezés mellett a harmónián, a technológiák használatán és az ízeken volt a hangsúly. A zsűri szigorúan értékelt, Kocsonya Kálmán a mestervizsga bizottság elnöke több kimagasló teljesítményre is felfigyelt a vizsga során. Ám azt is mondta, hogy a részvétel nem jelenti egyértelműen a mester fokozat elnyerését, a kiemelt címért meg kell küzdeniük a szakácsoknak.

Kocsonya Kálmán mesterszakács szerint ahhoz, hogy valakiből valóban a szakmájának elismert képviselője válhasson, nem elegendő a hétköznapi tudás. – Egy mesterszakácsnak folyamatosan képeznie kell magát, erre pedig manapság nagyon sok lehetőség adott – mondta Kocsonya Kálmán. – Szorgalom, elkötelezettség, sokrétű alapanyagismeret és szakmai alázat nélkül azonban nem megy, s a mesteri cím sem nyerhető el mindezek nélkül.

– A kamara által szervezett mestervizsgán többségében fiatal szakácsok vettek részt, akik a gyakorlat mellett, írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek – mondta Kovács Marianna, szintvizsga és mestervizsga referens, aki azt is kiemelte: mestervizsgára ötéves szakmai gyakorlattal jelentkezhetnek a szakácsok, akiknek a fokozat sokat segíthet az elhelyezkedésben. Ráadásul a duális képzésben tanulót is azok az éttermek fogadhatnak, ahol mestervizsgát tett szakács dolgozik.

Épp a képzések okán a vizsgára készülő szakácsok a vállalkozói ismeretek mellett pedagógiai alapokat is kapnak. Egy mestertől ugyanis a kamara hitvallása szerint elvárható, hogy a tudását megfelelően örökítse tovább. Kocsonya Kálmán ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: az a szakács, aki nem műveli mesteri szinten szakmáját, ne is kapjon tanulót, mert csak az tudja jól átadni az ismereteket, akár az ételkészítésen túl is, aki szakmájának kimagasló képviselője.