Duplájára nőtt az alkotmányjogi panaszok száma

A legrangosabb vidéki jogi rendezvényként számon tartott konferencia résztvevőit Szita Károly, Kaposvár polgármestere köszöntötte. A Jogi beszélgetéseken minden évben átadott Kék kristály-díjat az idén Szita Károly vehette át. A 2012-ben alapított elismerést minden év márciusában egy olyan díjazott kaphatja, akinek a neve egybeforrt szakmájával, és felkészültsége, embersége kapcsán köztiszteletet vívott ki magának.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke is vendége volt a Jogi beszélgetéseknek. Előadásában kiemelte, hogy az alaptörvény hatályba lépése óta új típusú kapcsolat áll fenn a bíróságok és az AB között. Szerinte az alkotmányjogi panaszok nem gyengítették, hanem inkább erősítették a bírói függetlenséget mind intézményi, mind szakmai téren. Öt év alatt megkétszereződött a valódi alkotmányjogi panaszok száma. Ezeknél a bejelentő azt kifogásolta, hogy egy bírósági eljárásban sérültek az alkotmányos jogai. Míg 2013-ban az AB-hez beérkező ügyek 37 százaléka volt ilyen jellegű panasz, 2017-ben már 69 százalék. 2013-ban egyébként az Alkotmánybírósághoz 293 ügy érkezett, míg 2017-ben már 760. Ugyanakkor nem nőtt az AB által megsemmisített bírósági határozatok száma: ez 2013-ban és 2017-ben is egyaránt 2,5 százalékot tett ki. Az Alkotmánybíróság szakjogi kérdésekkel nem foglalkozik. Így állt elő az a helyzet, hogy míg Szerbiában vagy Szlovákiában évente 150-200 az alkotmánybíróságok által megsemmisített bírósági határozatok száma, Magyarországon ez a szám több év alatt is csak tízes nagyságrendű volt.

– A magyar kultúra része a sajátos jogi kultúránk, amelynek művelésekor a nagy formátumú jogász elődeink sokat tettek a polgári Magyarország kialakulásáért – mondta előadásában Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. – A bírósági szervezet hagyományainak ápolása biztonságot ad, ezt ismerte fel az Országos Bírósági Hivatal.

Az OBH pályázatokat és ösztöndíj programot indított a témában, és a jogásztársadalom, valamint a nagyközönség számára tudományos ismeretterjesztésbe fogtak. Handó Tünde hozzátette: a bíróságtörténeti kutatások eredményeit az Igazságügyi Palotába tervezett látogatóközpontban fogják bemutatni. A Kaposvári Törvényszék is csatlakozott ehhez a kutatásokhoz. Az egykori igali, tabi és csurgói járásbíróságok emlékeit is igyekeznek feltárni.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az újszerű védői feladatok szerepét elemezte az új büntetőeljárási törvényben, míg a konferencia zárásaként Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Magyar Jogászegylet elnöke a Polgári Törvénykönyv régi és új elemeit vette sorra.