Tizenöt év beszélgetései Szakály Sándor kötetében

A különféle napi- és hetilapokban, folyóiratokban megjelent interjúk kapcsán egy rendkívül attraktív pályakép jelenik meg, hiszen az egykori törökkopányi fiú, Szakály Sándor első generációs értelmiségiként kiemelkedve családjából, a történelemkutatás meghatározó alakja lett. Azt tartja: írni csak tényekre alapozva, hitelesen szabad, s a VERITAS segíthet abban, hogy a korábbi „hamisságokból” végre igazság váljék, akkor is, ha vannak, akiknek ez fáj.

A nyolc fejezetből építkező, arányos tagolású interjúkötetet nemcsak témája, hanem műfaji sajátosságai miatt is jó kézbe venni. A pergő beszélgetések által ugyan történészprofesszor szól hozzánk, ám teszi ezt közérthetően, az ismeretterjesztés szándékával, s ugyan mondandójában olykor érzünk némi vitriolt, ami csak a beszélgetések javára válik.

A Kárpát-medencei együttélés éppúgy szóba kerül, mint Trianon, vagy a numerus clausus, s a magyar királyi honvédség II. világháborús jelenlétéről is olvashatunk, de Szakály Sándor nagyító alá tette Horthy és Teleki megosztó személyiségét is. A legtestesebb fejezet az általa vezetett, ám már létrejötte előtt többek által meghurcolt intézet nevét, a VERITAS címet kapta. Kendőzetlenül szól vádakról, prekoncepciókról, támadásokról, anomáliákról, de arról is: itt volt már ideje újraírni a történelem bizonyos fejezeteit, meg arról, hogy „az ellenzék hosszú ideje intenzív ideologizálással igyekszik a hazai és külföldi közvéleménybe egy általa készített torzképet plántálni.”

A VERITAS-nak egyébként az a legfőbb célja, hogy a kiegyezéstől az Antall-, illetve Boross-kormányig áttekintse a magyar történelmet. A kötetből azt is megtudjuk, számos közéleti megbízatása van a törökkoppányi suszter fiának, aki a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnökeként is tevékenykedik. A megújulás nemcsak a társaság rangos somogyi és fővárosi rendezvénysorán, hanem negyedévente megjelenő, nagy múltú folyóiratán, a Somogyon is érzékelhető.