Mesterlovászként kerültek a nyeregbe a diákok

Arról gyakran lehetett hallani, hogy mesterekké válnak az ipar vagy a vendéglátás területén dolgozó szakemberek. Ám az agrárium terén ez kevésbé volt megszokott, eddig. A múlt héten többen is sikeresen tettek mesterlovász-vizsgát a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskolában. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett mesterképzés zárásaként nyolcan vizsgáztak a múlt héten, abból heten sikeresen teljesítettek. Három somogyi szakember van a mesterlovászok között.

Az eredetileg ménesgazda végzettségű Szabó Sándor jelenleg egy fiadi cégnél dolgozik, s maga a vállalkozás íratta be a mesterlovász-képzésre. A Debrecenből származó szakember sikeresen szerezte meg a mesteri címét. – Szeretném átadni a fiataloknak azt a tudást és tapasztalatot, melyet az évek alatt megszereztem – mondta érdeklődésünkre, hozzátette: a szülei is lovakkal foglalkoznak, így már gyerekkora óta kötődik ehhez lovak és lótartás világához.

Hasonlóképpen vélekedett a balatonlellei Schaller Gábor is, aki tanyájával szeretne képző hellyé válni, ehhez szerzett mesterlovász címet. – Hálás vagyok az egykori tanáraimnak, így többek között ez inspirált arra, hogy magam is oktassam majd a gyerekeket – mondta a lovassporttal is foglalkozó szakember. Tíz évesen kezdett el lovagolni, s már közel negyven éve kötődik a lovas világhoz.

– A duális képzéshez megfelelő gyakorlóhelyekre és magasan képzett mesterekre van szükség, akik oktathatnak – mondta Torma Sándor, az iskola igazgatója. – Somogy megyében még nem volt ezelőtt mesterlovász képzés, így először végeztek itt ilyen szakemberek. Reméljük, hogy ez a fiatalok számára is példa lesz. A mesterképzés a pedagógiai készségeket, módszertani ismereteket is próbálja elmélyíteni a hallgatókban, melyek ahhoz kellenek, hogy később maguk is oktathassanak. A vizsgázóknak a vizsgaszabályzatnak megfelelően írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladataik voltak. Ki a lovaglást választotta a gyakorlati vizsgán, ki pedig a fogathajtást. Voltak a lovas élettel kapcsolatos feladatok, például takarmányozásból, a lovak ápolásából és a betegségek felismeréséből is bizonyítaniuk kellett.

Somogyban jelentős az érdeklődés a lovász képzés iránt, így nagy szükség van a szakképzésben a mesterekre – mondta Gombos Sándor, a kamara megyei elnöke. Üdvös lenne, ha a mesterlovászokhoz hasonlóan más agráriumhoz kötődő szakmában is születhetnének mesteri címek a jövőben. Hiszen a fiatalok számára is fontos motivációs tényező, hogy maguk is mesterré válhatnak.

Minősülnie kell a telepnek is az oktatáshoz

A mesterek a lóval való bánásmódot, lóanatómiát, a takarmányozást, a betegségeket, illetve a lovaglást és a fogathajtást is oktatják majd a lovásztanulóknak a duális képzés keretein belül – tudtuk meg Kisné Meiszterics Edittől, a Meistro lovasiskola oktatójától. A kaposvári lovász is azért szerezte meg mesteri címét, mert szívesen foglalkozna diákokkal a jövőben. Ehhez azonban a telepnek is minősülnie kell még, utána indulhat meg az oktatás. – Úgy szeretném tanítani a fiatalokat, mintha saját lovardájuk lenne, így a vállalkozás működésébe is betekinthetnek majd – mondta a szakember. Hozzátette: tizennégy éve foglalkozik lovakkal, de a tapasztalat mellett is mindig tanul újat az ember.