Mire költöd a zsebpénzed? Pénzügyi tudatosság a matekórán

– Két fiunk van, hetente fejenként ezer forint zsebpénzt kapnak – mondta Tóth Tamás kaposvári pék. – Az ötödikes Norbi horgászbotra gyűjt, a hetedikes Ádám laptopra spórol. Szülőként, s vállalkozóként teljes mértékben egyetértek, hogy erősíteni kell a pénzügyi tudatosságot. Az anyagiakhoz kapcsolódó ismeretek életünk részévé váltak, szerintem ez alól nincs kibúvó. S bizony jó lett volna, ha annak idején az én korosztályom is hasonló oktatást kapott volna. A tudás egyfajta védelmet nyújthat, elkerülhető vagy legalább mérsékelhető, hogy olyan nehéz pénzügyi helyzetbe kerüljünk, ami súlyos bajt okozhat.

Szolnokiné Pap Judit, a Pénziránytű Alapítvány vezető kommunikációs szakértője a távirati iroda beszámolója szerint közölte: szeptembertől a pénzügyi tudatosságot erősítő feladatok is bekerülnek az általános iskola 5. és 6. osztálya számára készült matematika munkafüzetekbe, a példákat az alapítvány dolgozta ki.

A feladatok célja, hogy a gyerekek a mindennapi döntési helyzetekben tudják alkalmazni a rendelkezésükre álló matematikai eszköztárat. Példaként említette: zsebpénzbeosztás, vásárlás a boltban, családi költségvetés készítése. A szakember reményét fejezte ki, hogy az új nemzeti alaptanterv kidolgozásánál figyelnek majd, hogy a pénzügyi ismeretek tantárgyi keretekbe kerüljenek.

– Kiváló ötlet, hogy az iskolák is beszállnak a pénzügyi tudatosság erősítésébe – mondta Novák Ferenc, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület somogyi vezetője. – Csoportunk korábban több bemutatót és vetélkedőt szervezett a kaposvári és környékbeli tanintézményekben, s azt tapasztaltuk: a gyerekek fogékonyak a téma iránt. Sok 10-11 éves kamasz fiú és lány már zsebpénzt kap, s céljaik vannak. A vágyak között gyakran okos telefon, számítógépes játék, márkás sportcipő vagy kerékpár megszerzése szerepel, s a szülői, nagyszülői segítség mellett az apránként összegyűjtött forintokból valósíthatják meg az álmaikat. Szerintem a mindennapokban tapasztalt példákon keresztül célszerű rávilágítani a főbb anyagi-pénzügyi összefüggésekre.

Szigeti Mariann, a Pedagógusok Szakszervezetének somogyi elnöke hasznosnak ítélte a kezdeményezést, mivel számos gyerek nem tud bánni a pénzzel. Azt mondta: elvont, bonyolult számítások helyett életszerű feladatok megoldásával tanácsos segíteni a fejlődésüket.

Királyné Botka Beáta, a mezőcsokonyai általános iskola igazgatója kiemelte: hasznos lehet, ha a programot a 7. és 8. osztályra is kiterjesztik, s a zsebpénz beosztásán kívül már a családi költségvetés részletes felépítését, s a rendelkezésre álló havi összeg felhasználását, ütemezését is felvázolhatják.

– A pénzügyek kapcsán a tudatosságon, a felelős gondolkodáson van a hangsúly, a témáról egyébként már az osztályfőnöki órákon is időnként szó esik – folytatta. – Így egyebek mellett arról, hogy a táborban vagy az iskolai kiránduláson nem érdemes mindjárt az első helyen elkölteni a zsebpénzt, vagy miként tehetik félre úgy apránként az ajándékba kapott összeget, hogy meglegyen az áhított játék.

Máté Mártonné balatonboglári pszichológus rámutatott: felgyorsult világunkban lényeges, hogy a fiatalok tisztában legyenek a főbb pénzügyi fogalmakkal, műveletekkel. A család teendője az alaptudnivalók átadása, ám az iskolának is van feladata, hatékonyan ráerősíthetnek a tanulási folyamatokra.

– Gazdálkodás, takarékoskodás és megfontolt gondolkodás kialakítása: nagy szerepe van a szemléletformálásnak, amit minél korábban érdemes elindítani – emelte ki. – Ebben az életkorban olyan matematikai ismereteket célszerű átadni a gyermekeknek, amit a gyakorlatban hasznosíthatnak. Lényeges, hogy élményre, tapasztalatra épüljenek a példák, így sokkal könnyebben megértik a tudnivalót.