Libaólból a kastélyba – magyarságközpont épülhet Nágocson

Címkék#vidék #kastély #Zics #Nágocs #Zichy

Az ősi családi kastélyból vidékfejlesztési és magyarságközpontot épít Nágocson Zichy László. Számára a vidék történelmének megértése vezet el a térség jövőjének megálmodásához. Hiszi, ha újra sikerül visszaadni a vidék lelkét, lesz újra három gyerek a magyar családokban.

Kovács Gábor

A nágocsi kastély hatalmas, 1720 négyzetméteres épülete most szinte építési terület. Háromszáz köbméter sittet hordtak ki az alagsorból, amelyet évszázadok óta ostromolt a talajvíz. Vasbeton abroncsba fogták a falakat, a folyosókon beépítésre váró új ablakkeretek sorakoznak. A méretekről annyit, hogy tizenhét fürdőszoba van a kastélyban, persze többségük még nem működőképes. Az üres díszteremben csak egy családi címer van a falnak támasztva, amelyet a házigazda Lengyeltótiban talált a szemétben. Az egyszerre impozáns és mégis spártainak tűnő körülmények ellenére a hely nemrég fogadta a V4-ek egyik előkészítő konferenciáján öt történelmi világvallás képviselőit.

Véletlenül olvasotott egy újsághirdetést Zichy László még 2003-ban, hogy vagyonkezelésbe lehet venni a nágocsi Zichy-kastélyt. Ráadásul a közelben található Zics, amiről a grófi család a nevét kapta egykor. Leszármazottként eldöntötte: lesz, ami lesz, ha inge-gatyája rámegy is, újjáépíti a kastélyt. Azóta a jövedelme jó részét felemészti az építkezés.

– Furcsa életem volt: most kastélyban élek, de laktam libaólban is – mondta Zichy László. – Zákányból telepítették ki a családot 1951 nyarán. Az ÁVH Hortobágyra vitt bennünket, megérkeztünk a megadott címre, ahol nem volt szoba. Anyám kitakarította a libaólat, és ott laktunk. Amikor nagyon fagyott, beköltöztünk egy kamrába, ahová bekerült egy kályha, de tüzelőnek nem volt más, csak napraforgó kóró. Én gyerekként pontosan tudtam, hogy gondot jelentett a családnak a napraforgó kóró megvásárlása, de kaptunk a falusiaktól. Én a kommunizmusnak köszönhetem az edzettséget, komoly gátfutás volt. Tízszer kellett általános iskolát váltanom, az ország összes középiskolájából kitiltottak, kivéve az egyháziakat. Ez az üldöztetés nem Zichyiek kiváltsága volt, mert ezt a nemzetet így hurcolták meg. A Zichy családot 750 év alatt kétszer üldözték el: egyszer a törökök, utána a kommunisták. Milliók szenvedték meg ugyanezt az országban, csak nem ilyen látványosan. Az embertől a címet és a rangot, vagy a vagyont elvehették, de a felelősség megmaradt az országért.

Zichy László állítása szerint teljesen véletlenül lett vidékfejlesztő, mert a szocializmusban rájött a hibákra. Szerinte az ember nem attól lesz magyar, hogy mit vesz el az országtól, hanem attól, amit hozzáad.

Atomfizikusként végezett, az 1970-es évek közepén műszaki fejlesztési területen indult a pályája, aztán átnyergelt az akkoriban sokkal izgalmasabb gazdaságszervezésre, közben elvégezte a pszichológia szakot az ELTE-n. Salgótarjánban alkalmazott pszichológiai laboratóriumot épített fel. Később több minisztériumban is dolgozott vidékfejlesztési vonalon, ám a Bokros-csomag megszorításai elvágták a forrásokat. Ma a kormány céljaiban a saját elképzeléseire ismer. Felesége, Zichy Éva a Cselekvő Közösség kulturális közösségfejlesztő mentora.

– Nemrég kormánytagok szájából hangzott el, hogy újjá kell szervezni az országot, és nekem szinte az egész életem ezzel telt el, természetes módon – mondta Zichy László. – Számomra a történelem megértése a nemzet integritásának és újjáépítésének a kulcsa. A vidék történelmének megértése pedig elvezet a térség jövőképének megálmodásához. A vidéki emberek bevonásával hálózatokat kell építeni, bizalmat teremteni, és olyan kommunikációt létrehozni, ahol megjelenhetnek az emberek vágyai, és összefoghatnak a középrétegek. A kultúrán keresztül lehet társadalmat építeni, és a családokban lesz három gyerek, ha visszaadjuk a lelkét a vidéknek.