Nem kerülhetett a repülőgépre a Justice for Hungary felirat

Nemzeti hősként ünnepelték a magyarok 1931-ben az Endresz–Magyar párost, ők minden addigi rekordot megdöntve a legrövidebb idő alatt repülték át az Atlanti-óceánt. Az óceánrepülés ötvenedik évfordulóján két magyar ezt megismételte, sőt: az addig legyőzhetetlennek hitt világrekordot messze túlszárnyalták. Krug László és Németh Zsigmond csaknem 12 órával rövidebb idő alatt tette meg ugyanezt az utat egy olyan egymotoros géppel, amelyet fejlettebb országokban már akkor is csak permetezésre használtak. Az egymotoros Beecraft V-35 Bonanza két pilótájával 1981. július 18-án szállt fel Új-Fundland Gander repülőteréről, és 18 óra 43 perc repülés után, másnap kora este érkeztek meg Ferihegyre. Teljesítményüket azóta sem tudta megismételni senki.

Az előzményeket felidézve Németh Zsigmond a marcali Kulturális Korzóban elmondta: a magyar hatóságok nem merték visszautasítani a jubileumi repülés rendhagyó kérelmét, de az engedélyezést egy sor feltételhez kötötték. – Arról például szó sem lehetett – mondta Németh Zsigmond –, hogy a gépre az eredeti „Justice for Hungary” felirat kerüljön. Így csak a két repülés dátumát írták a tankokra: 1931-1981. Végül július 18-án elindultak.

Kétszer húsz póttartály volt a szárnyakon, és a pilótaülések mögött is két 60 gallonos tartályt vittek. A több mint 18 órás út során több veszélyes helyzet is adódott. – Felváltva vezettünk, és vigyáztunk egymásra, mert oxigénpalackot kellett használnunk – folytatta az óceánrepülő. – Már az út elején elromlott a nagy hatótávolságú rádiónk, csak a szerényebb képességű készülékünket tudtuk használni. Szerencsénkre légtérben közlekedő nagy utasszállító gépek segítettek a navigálásban. Frankfurtnál el akarták téríteni bennünket, mert évszázada nem volt olyan jégvihar, mint amibe belementünk. Rendesen el is jegesedett a gép szárnya.

Németh Zsigmond kitért arra is, hogy a ferihegyi reptéren annak idején 15 ezer ember várta őket, kormányküldöttség nem. A Magyarok Világszövetsége, a Magyar Repülőszövetség és a Közlekedési Múzeum képviselői fogadták őket, a magyarországi amerikai nagykövet pedig fogadást adott tiszteletükre. Három hétig maradtak Magyarországon. A hivatalos találkozókon, az előzetes eligazításnak megfelelően egyik fél sem hozta szóba, mi is volt öt évtizeddel korábban az elődök célja a repüléssel

Az ünnepi beszédek, megemlékezések és az arról szóló híradások kizárólag a kiemelkedő sportteljesítményről szóltak. Az tény, hogy a repülőpáros két világcsúcsot is felállított: Amerika területéről legmélyebben ők repültek be leszállás nélkül Európába, és időrekordot is, mivel elődeik 26 óra alatt tették meg ezt a távot.

Bár a két férfi közösen állított fel egy azóta is megdönthetetlen világrekordot, kapcsolatuk gyakorlatilag az út után azonnal megromlott. A részletekről Németh Zsigmond nem beszélt, de azt megtudtuk: a legendás gép Krug Lászlónál maradt.

A sors furcsa fintora, hogy bár Németh Zsigmondnak nagy álma volt, hogy ezt az utat megismételje, erre sosem kerülhetett sor. – 1984-ben hazafelé repültem New Jerseybe, Norfolk felett megállt a motor – idézte fel Németh Zsigmond. – Este kilenc óra volt. Láttam egy nagy házat, de a hat fenyőfát a ház háta mögött már nem. Az egyik letépte a gépem szárnyát, 180 kilométeres sebességnél. Nyolc napig eszméletlen voltam, utána egy évig pedig gipszben. Azt már csak akkor láttam, mikor a baleset után visszamentem megnézni az összeroncsolódott gépemet, hogy egy gyerek sem fért volna bele a pilótaülésbe, ahonnan engem kivágtak.

Németh Zsigmondnak felgyógyulása után az volt az első dolga, hogy kibérelt egy négyüléses Cessnát. Azonban a baleset következményeként kialakult kettőslátása miatt hamar be kellett látnia: így nem lehet gépet vezetni. Tett egy tiszteletkört, majd leszállt, és soha többé nem repült.

Endresz György és Magyar Sándor

Az óceánrepülés gondolata 1929-ben született meg. Endresz György Magyar Sándorral, az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok segítségével közadakozásból gyűjtötték össze a repüléshez szükséges anyagiakat. A Lockheed Sirius típusú gépüket a kiváló magyar repülőmérnök Bánhidi Antal tervei szerint alakították át, hogy képes legyen a több mint 5000 km táv megtételére. Végül a pilótapáros 1931-ben, a trianoni döntés ellen tiltakozva repült át az Atlanti-óceánon. Harbour Grace-ből indulva Bicskéig értek el 26 óra alatt. A gép oldalára a „Justice for Hungary” – Igazságot Magyarországnak feliratot festették. Akkor őket nemzeti hősként ünnepelték a magyarok.

Németh Zsigmond

November 23-án született Újvidéken. Családjával 1945-ben érkezett meg Magyarországra, 1968-ig Budakeszin éltek. Majd Németh Zsigmond elindult Amerikába. A repülős családból származó pilóta – viszonylag későn, 35 évesen kezdett el repülni. 1980-ban tett sikeres pilótavizsgát, és ekkor kezdte el szervezni barátaival az óceánrepülést. 2004-ben végleg hazatért Magyarországra, társa Krug László ma is az Amerikai Egyesült Államokban él. Teljesítményéért 2012-ben Németh Zsigmond neve is felkerült arra az iharosberényi obeliszkre, mely olyan legendás pilóták emlékét őrzi, akik hazájukért repültek. Az idén pedig a állami elismerésben részesült a Honvédelem Napja alkalmából.