Kétszer nem vették fel, így hát színész lett az ország Pepéje

Miért is ne lehetett volna színész – tehetné fel a kérdést a néző és színházlátogató közönség, hiszen kellemes orgánuma, megkülönböztethető alakja, remek nyelvi és szituációs humora egyedivé tette mindig is, bárhol láttuk, hallottuk. Azonban Scherer Péter életében egyáltalán nem volt mindez egyértelmű, legfeljebb önmagában. Az Ajkán született színész eredetileg, némiképp a szintén mérnök édesapa lábnyomában járva építőmérnökként végzett a Műszaki Egyetemen, s jól lehet, egy tizenegy utóvizsgás szemeszter végén ott akarta hagyni az egészet, műszaki ember lett, hogy végül sohase dolgozzon a szakmájában.

Mert, mint kávéházi estéjén elmesélte, valamikor ötödikes általános iskolásként elkapta a színház vírusát, Karinthyt mondott három éven át, amivel háromszor nyerte meg Ajka városának Ki mit tud vetélkedőjét. S bár a szombathelyi gimnáziumi évek után kétszer is megpróbálkozott a színművészeti főiskolával, kétszer nem sikerült bejutnia – utoljára már diplomás mérnökként – mégis a színháznál maradt.

Független lett, a Szkénében játszott tizenkét évig, majd hat esztendő következett a Krétakörben, mindkét műhely kiemelkedő alkotóközösségként vonult be pont ebben az időszakban a magyar színháztörténet lapjaira, nem véletlenül. Mint mondta, a szabadság és a függetlenség olyan alkotó embereket sodort egymás mellé, akik nagyon egyformán gondolkodtak a színházról, s szerinte sikerük is ebben rejlett.

Legendás előadások és legendás társak kerültek elő a másfél óra alatt. Kiemelendő a Szentivánéji álom, ami tulajdonképpen filmes karrierjének is mozgatórugója lett, hiszen Mucsi Zoltánnal, azaz Kapával olyat mutattak a színpadon, amire odafigyelt az ország. Még a színészi pálya miatt talán kissé morgó édesapa is elismerően hívta ekkor, hiszen a kíméletlen Molnár Gál Péter (MGP) olyan elismerő kritikát írt fiáról, ami végre megnyugtathatta: talán lesz a 34 éves fiából valami...

S a legendás filmrendező, Jancsó Miklós is ekkor figyelt fel Scherer Péterre és Mucsi Zoltánra, készülő filmjéhez keresett ugyanis szereplőket, ami végül a kétezres évek meghatározó alkotásaként vonult be a hazai filmtörténetbe. A Nekem lámpást adott az Úr kezembe Pesten eredetileg Szent Péter története lett volna Marcello Mastroianni, vagy Vittorio Gassman főszereplésével, helyettük jött Pepe és Kapa, s ezzel együtt Szent Péter is kiíródott a filmből, amit öt hasonló követett Jancsó Miklós rendezésében. Ezek az alkotások indították el annak idején igazán a karrierjét, s ma már a legnépszerűbb sorozatszerepekben is úgy lubickol, ahogy csak kevesen a kortársak között.

Scherer Péter, legyen szó rajzfilmszinkronról (Kuflik) vagy tanításról, ifjúsági színházi rendezésről, minden pillanatban teljesen az adott munkára koncentrál. De mint elmesélte az irodalmi kávéházban: igazán a színházban érzi jól magát, úgy tapasztalja, ott tud valóban teljesen színész lenni, olyan, amilyen akar, s amilyet például annak idején kedvence, Shakespeare is megálmodott a színházi játékról. Neki is nagy álma egy Hamlet rendezés, amit reményei szerint az új formációjával, a Nézőművészeti Kft.-ben talán a közeljövőben meg is valósíthat.

Két filmes világ

Scherer Péter saját gyűjtésű színházi és filmrelikviákat is hozott magával, ilyen volt a Nekem lámpást adott az Úr kezembe Pesten és a Kontroll című filmek eredeti forgatókönyvei. Utóbbiban Antal Nimród végletekig kidolgozott jeleneteire, rajzaira hívta fel a figyelmet, előbbiben pedig arra, hogy Jancsó Miklós mennyire szabadon kezelte a játékot. – Ő a kamerával írta a filmet, s Jancsó Miklós rendezése, a filmről alkotott elképzelése maga a szabadság – emelte ki. Hozzátéve, hogy Antal Nimród tökéletes precizitása hasonlóan kiemelkedő teljesítmény, s a filmes rendezések két végletén, két teljesen eltérő módszerrel, milyen két csodálatos film született.

A TIT Irodalmi Kávéházának következő vendége Csuja Imre lesz. Scherer Péter vendégszereplése azzal a kedves történettel indult, hogy rendszeresen összekeverik az egyébként jó barát Csujával. Legutóbb Pozsonyban lépett hozzá egy magyar házaspár azzal, milyen jó volt az Üvegtigrisben. Hiába mondta, hogy nem ő az, nem hitték el, végül személyigazolványával kellett bizonyítani, mégsem ő az ízirájderes színművészünk. A végén sem maradhatott el a geg. – Két hét múlva Csuja Imre lesz a vendégük, de ne lepődjenek meg ha megint én jövök, a gázsit már előre felvettem – kacsintott össze a kacagó közönséggel.