Rejtélyes kór támadja a vadat: veszélyben a somogyi dámbikák

A gennyes agancstőgyulladás egyre több állatot érint, s komoly gazdasági károkat okoz. – A homlokcsont nyúlványa az agancstőnél a gennyes gyulladás után elszivacsosodik és utána torz, vagy szinte semmilyen agancsot nem épít fel rá a bika – mondta el a Somogyi Hírlapnak Sugár László vadbiológus. – A betegség kezdetén kisebb felületet érint, majd körbeér az agancson a gyulladás és elkezd csökkenni a hossza, tömege. Torzul az alakja és a végén csak egy dárda marad belőle. Amikor elharapódzott a betegség, a dámszarvas fejének agancs körüli területén gennyes, véres, felduzzadt lesz a bőre.

Sugár László, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa, vadbiológus végzett kutatásokat a témában. Staphylococcus baktériumok öt különböző faja okozza a kórt, ám az nem világos, hogyan terjed.

– Gímszarvasban nem fordul elő – mondta Sugár László. – A dám később veti le agancsát, mint a gímszarvas, ez elnyúlhat áprilisig is. Ilyenkor az időjárás enyhébb, legyek is már bőven vannak és talán azok vihetik egyik állatról a másikra. De ez tudományosan még nem igazolt.

Törökkoppányban is egyre gyakoribbak a beteg bikák. – Fertőzött az állományunk és ez csak egyre rosszabb – tudtuk meg Barkóczi Istvántól, a Törökkoppányi Íjász Vadásztársaság elnökétől. – Gazdasági károkat is okoz, mert az abnormális, deformált agancsok súlyveszteséggel járnak. A bérvadászok pedig trófeasúly alapján fizetnek. Az elmúlt években egyértelműen több a beteg egyed. A további fertőzésnek úgy igyekeznek elejét venni, hogy a tagok kizárólag beteg egyedeket ejthetnek el.

Tavaly Tolna megyében kezdtek egy vadbiológiai kutatást a betegség okán, amelyhez később csatlakozott egy Somogy megyei vadásztársaság is. – A kutató csoporthoz vadbiológusok és kutató állatorvosok csatlakoztak – közölte Lakatos István, a Kapos-Tolnai tájegység fővadásza. – Azóta is együtt dolgozunk. A mintáink egy részét az Országos Állategészségügyi Intézetben elemzik és értékelik.

Hozzátette: kiderült, nem csak dámokat támad a gennyes agancstőgyulladás. – Abban a tudatban voltunk, hogy fajspecifikus a megbetegedés – tudtuk meg a tájegységi fővadásztól. – Azonban idén tavasszal két megbetegedés tüneteit mutató őzbakot ejtettek el. Később pedig még kettőt hoztak terítékre, s ez azóta más megyékben is előfordult.

Végéhez közeledik a barcogás

Ilyenkor még tart a dámszarvasok a párzási időszaka, amelyet a vadásznyelv barcogásnak hív. Az elnevezés a bikák által hallatott jellegzetes torokhangból ered. A bikák felkeresik a hagyományos barcogóhelyeket, barcogóteknőt kaparnak a talajba, amelybe belefekszenek. Ebbe vizelnek, s rendszeresen ondójukkal is megjelölik. Egy bikának több barcogóhelye is lehet, de teknőt csak a korosabb egyedek tartanak fenn. A fiatalabb bikák a barcogóhelyek közelében felajzva várják, hogy tehénhez jussanak.

A barcogóhely körül tartózkodó tehenek egyenként keresik fel a kiválasztott bikát. A teheneket a bika a barcogóteknője felé terelgeti. Van, hogy egész háremet gyűjt össze, majd a borítás után a tehenek után továbbállnak.