Bogláron felsőfokon tanítják a taníthatót, a többi genetika

– A kezdeti 60-ról 140-re nőtt a 13–19 év közötti fiúk és lányok száma, az ország minden tájáról, sőt a határon túlról is érkeznek diákok hozzánk – mondta a Somogyi Hírlapnak Mocsai Tamás, a Nemzeti Kézilabda Akadémia ügyvezetője. Hozzátette: nemenként 150-en jelentkeztek tavaly a Nekába.

– A kiválasztási rendszer több fázisból áll. Felmérjük nyáron a korosztályok tehetségeit, őket behívjuk ősszel és megnézzük, hogy mennyire ügyesek. A második fordulóban antropometria mérést és mentális felmérést végzünk. A végső, harmadik fordulóban sportág specifikus feladatokat kell teljesíteniük. Célunk, hogy a legtehetségesebbek kerüljenek be, a Nemzeti Kézilabda Akadémia legfontosabb küldetése a képzés.

– Öt év alatt tizenöt magyar bajnoki címet sikerült megszerezni. Nyilván elvárás is, hogy hozzuk az eredményeket, de sokkal fontosabb, hogy ezek a fiatalok a magyar válogatottban szerepeljenek a jövőben. Örömmel mondhatom, hogy a diákjaink csaknem fele az utánpótlás-válogatottban is játszik. A két végzős évfolyamunk csaknem fele az NB I.-ben szerepel. Figyelnek ránk az egyesületek és keresik a tehetséges fiataljainkat – mondta el az ügyvezető.

Mocsai Tamás szerint az utóbbi években nagyon fontossá vált a fizikai felkészültség, előtérbe kerülnek a mentális képességek, hogy téthelyzetekben helyt tudjanak állni.

– A 13-14 éveseket fel kell készítenünk az önállóságra távol a családtól. A 17-18 éveseket pedig már arra tanítjuk, hogyan kell nyerni, a tanulmányaikat összehangolni a sporttal, s segítjük a jövőjük tervezését – mondta el Mocsai Tamás. Megjegyezte: a közelmúltban a Nemzetközi Kézilabda Szövetséggel (IHF) aláírtak egy megállapodást, így a Neka a jövőben nemzetközi képzőközponttá válik. Már dolgoznak a szakmai programon.

Hajdu János, a korábbi férfiválogatott szövetségi kapitánya a kezdetek óta dolgozik a Nemzeti Kézilabda Akadémián. – Olyan változások történtek, amiről nem is álmodtunk Mocsai Lajossal. Egykor huszonhatan voltunk egy kis tornateremben. Ma már négy helyen tudnak edzeni diákjaink – jegyezte meg a női szakágvezető. Hajdu János hozzátette: egyéni fejlesztési terveket dolgoznak ki, ugyanis sokszor a biológiai és a naptári életkor között 3-4 év eltérés is tapasztalható.

– Ennek szellemében kapják az erőléti fejlesztési programot, a technikát, taktikát nem annyira. Utóbbiakat csoportokban gyakoroljuk. A robbanékonyság, a labdaügyesség született adottság, ha valaki mackós, cammog, nem érdemes ide bekerülnie. A technikai tudás – cselezés, lábmunka – taníthatóak – mondta el Hajdu János.

– Miután végeznek, még nem lesznek rögtön jó NB I.–es játékosok. Ahhoz kell egy év. Ezt a hézagot ki kell tölteni, vagy a csapatának kell megoldania, vagy itt kell hagyni a gyereket fejlődni. Az a tervünk, hogy a lányokból NB I.-es csapatot csináljunk. Vagy kiharcoljuk most a tagságot, vagy a szövetségtől kapunk egy zöld kártyát az eddig elvégzett munkánk eredményeként. A harmadik lehetőség, hogy akit lehet, itt tartunk, szerzünk szponzort és feljutunk jövőre az NB I.-be.

Mlinkó Zsófia ötéves kora óta kézilabdázik. A budapesti lány 2017-ben került az akadémiára. Tagja a Magyar Kézilabda Szövetség Elit programjának, tizenöt kiválasztott lánnyal vesz részt képzéseken.

– Egyre felszabadultabban tudok már játszani. Átlövő és irányító poszton vagyok pályán. Az ugrásban kell még fejlődnöm és a korosztályomhoz képest fizikálisan le vagyok maradva – mondta a fiatal sportoló. Kedvenc csapata a Ferencváros, nagy célja, hogy miután végez, felnőttválogatott lehessen.