A somogyi szántók mellett még nem nő gombamód a napelempark

Habár egyre nagyobb teret kapnak a fenntartható gazdálkodást segítő megújuló energiaforrások, a magyar mezőgazdaságban mégsem hemzsegnek a geotermikus energiát, szélenergiát vagy napenergiát hasznosító gazdaságok. Igaz, napelemek, vagy kollektorok itt-ott felbukkannak már, de ez sem nevezhető tömegesnek. A magyaratádi Barátság Szövetkezetnél például nem éri meg csak az irodát ezzel üzemeltetni – mondta el lapunknak Lackovics Sándor, a szövetkezet elnöke. – Kértünk ajánlatot napelemes rendszerre – válaszolta kérdésünkre Lackovics Sándor. – Azt szerettük volna, ha a szárító energiaellátását is meg tudjuk így oldani, de az túl nagy falat lett volna.

A szélenergia pedig a területi adottságok miatt nem járható út, tette hozzá. De Látrányban lenne olyan terület, amely alkalmas erre a célra. – Korábban megkeresett egy cég, hogy a földemre telepítenének szélkereket – mondta kérdésünkre Udvaros Zoltán, látrányi gazda. – Nekem kellett volna utat biztosítani a számukra, amíg tesztelik a berendezést, vagyis két évig. Én ebbe nem mentem bele, mert nem láttam biztosítottnak, hogy megtérül számomra a befektetés.

A földet ugyanis használta volna a cég, egy részét pedig ki kellett volna vonni a művelésből. Nem beszélve arról, hogy az sem volt biztos: marad és működni fog a szélkerék.

– Habár a megújuló energiát megfelelően reklámozzák de úgy veszem észre: kevesen élnek vele – összegezte Udvaros Zoltán. – Mivel az energiaszolgáltató monopolhelyzetben van, nehéz megegyezni a feleslegként keletkező energia átvételéről. Pedig azt el kell adni, mert szerintem máshogy nem térül meg a beruházás.

S az sem két nap alatt következik be, ezért sem vágnak bele sokan, vélekedett a látrányi gazdálkodó. Szerinte sokan azért nem vágnak bele egy ilyen projektbe, mert nem látják a hasznot benne.

Pályáznának a gazdák

Tízmilliárd forintos pályázat indult épületenergetikai fejlesztésekre: a mikro-, kis- és középvállalkozások számára igényelhető támogatás minimum hárommillió, maximum százmillió forint.

– A környezettudatos gondolkodás nem feltétlenül kizárólag a hatalmas beruházásokról szól, a kisebb vállalkozások is tevékenyen részt vehetnek a tervek megvalósításában – mondta Hársházi Péter szentgáloskéri családi gazdálkodó. – Kulcskérdés a hatékonyság. Mi öt éve hőszigeteltük a szárítót, az irodát, a mérlegházat és a szociális helyiségeket is, ez akkoriban nagyjából kétmillió forintba került. Megérte, mivel csaknem 20 százalékkal csökkent a fűtésszámlánk, s nyáron is ritkábban használjuk a légkondit. Az új lehetőségen megpróbálunk indulni, hamarosan ugyanis napelemeket akarunk felszerelni a tároló tetejére. Ennek kiépítésére legfeljebb 20 millió forintot fordíthatunk.

A tapsonyi Hans Pausch Kft.-nél még tavaly kezdték el az energetikai fejlesztéseket: a fűtésrendszer korszerűsítésével költséghatékonyabban működik a hálózat, az idén fejezték be a projektet, míg előtte 60 ajtót, ablakot cseréltek ki. Krennert István ügyvezető kiemelte: öt év alatt fokozatosan valósítják meg a terveket, legközelebb a CNC-gépekhez kapcsolódó levegőhálózatot, illetve a kompresszorokat akarják felújítani. Szabó Péter, Szentgáloskér polgármestere rámutatott: hasznos, ha a pályázati rendszer segítségével somogyi vállalkozások sokasága kapcsolódik a legújabb energetikai programba. S ezzel párhuzamosan minden jó példát célszerű széles körben bemutatni, mivel így vélhetően azok a cégvezetők is elgondolkodnak a fejlesztések elindításán, akik egyelőre bizonytalanok.