2019.06.12. 17:30
Felvásárolnák a földeket a Dráva mentén a környezetvédők
A Dráva horvát-magyar szakasza az egyik utolsó természetközeli folyó Közép-Európában, azonban természetvédők szerint a folyó ökoszisztémája felborult az Ausztriában, Szlovéniában és Horvátországban épített vízerőművek miatt. A Dráva Life projekt célja, hogy javítsa a folyópart élővilágát 300 kilométer hosszan, ebből 196 kilométeren Magyarországon.
A folyó medre folyamatosan mélyül, emiatt csökken a talajvíz szintje a környező földeken. Ha nem lassítják a folyót, akkor a a mellékágak kiszáradnak vagy holtágakká alakulnak. Itt az élővilág is megváltozik, ám a meder mélyülése a mezőgazdaságra is hat. A csökkenő talajvízszint miatt gyakoribbá válnak a száraz időszakok, és ha ez állandósul, öntözni kell majd a termőföldeket. A természetvédők azonban újra kanyargóssá tennék a folyót, és ez megállíthatná a meder mélyülését, ezért felvásárolnák a földeket a folyó partján. Ausztriában már elkezdték felvásárolni a ezeket a területeket.
– Ha a folyó ökoszisztémája javul, az érvényesül a magyar oldalon is – nyilatkozta Györfi Emőke, a WWF Ausztria projektfelelőse a hellovidek.hu internetes portálnak.
– Végre egy jó irány! – nyugtázta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke a terveket. – A meglévő és a tervezett vízierőművek miatt egyenesítették ki a folyót, ám a mérnökök azt mondták nekem, ha arra kapnak utasítást, könnyen újra kanyargóssá tehetnék a Drávát. Mi minden fórumon azt hangoztatjuk, hogy földeket kell venni, és hagyni kell kanyarogni a folyót. Ez sok problémát megoldana. Egyelőre nem tudunk olyan hazai forrásról, ami segíthetné a felvásárlást, itt Magyarországon ez még csak álom.
Veszélyeztetett halak, madarak
Toldi Miklós hozzátette: a Dráván sok halfaj már veszélyeztetett, mert a mélyülő folyó vize nem tölti fel a mellékágakat, és itt megszűnnek a halbölcsők, vagyis az ivóhelyek. A madarak közül a zátonyokon fészkelő kis csér, kis lile vagy a a küszvágó csér élőhelye is veszélyben lehet. A természetvédő szerint a jogszabályi védelemmel nincs gond, de a betartatásra több figyelmet kéne fordítani.
A nagy folyószabályozások miatt legalább 100-150 kilométerrel rövidült a Dráva, Magyarországon 1970-es években vágták át az utolsó kanyarulatát Vízvárnál, ezzel a folyó az alsó szakaszának egyharmadát elvesztette. Toldi Miklós azt tapasztalta, hogy sok helyen túl közel van az árvízvédelmi töltés a mederhez, kicsi az ártér, bár kiugró árvízveszély nincs.
A fotó illusztráció.
