Végtelen variációkat nyújtva tanítja a matekot egy különleges játék

Háromszög, négyzet, kör. Piros, sárga, kék, zöld. Nagy, közepes, kicsi. Ezeket a formákat, színeket és méreteket lehet variálni a Poliuniverzum nevű játékban, amelyet Saxon Szász János fedezett fel.

– A dél-franciaországi ösztöndíjam alatt felkértek, hogy kapcsolódjam be a helyi pedagógiai intézet munkájába, és a művészi látásmódomat adjam át a gyerekeknek – idézte fel az alkotó. – Ezután kezdtük a formákat összekapcsolni, tesztelgetni, először kiállításmegnyitókon, később konferenciákon. Kiderült, hogy ez nem egyszerűen egy játék, hanem nagyon komoly geometriai, logikai lehetőségek vannak benne, amelyeket be lehet vinni az oktatásba. Ebben nyújt segítséget az Erasmus program.

– A játékkal különböző kombinatorikai, geometriai, valószínűségszámítási feladatokat képezhetünk – mondta Stettner Eleonóra docens, az egyetem gazdaságtudományi kara módszertani intézetének igazgatója, akinek a részvételével összeállítottak a játékról egy magyar és angol nyelvű könyvet, amely online is hozzáférhető. Tartalmaz feladatlapokat a diákoknak, és útmutatót a tanároknak. A netes fórumon a tanárok konzultálhatnak egymással, és új feladatokat is feltölthetnek. Később szeretnének számítógépes algoritmust írni arra, hogy hány megoldása van a feladatoknak.

A Poliuniverzum lehetőség azoknak a tanulóknak, akik nehezen boldogulnak az algebrával. A matektanítás helyzetéről szólva Stettner Eleonóra hozzátette: vannak nagyon jó iskolák, tanárok a matematikai diákolimpiákon, versenyeken kiváló eredményekkel, de sajnos van egy szakadék a közoktatásban. Ma már a gyerekek okostelefonjaira matematikai applikációk is feltölthetők, amelyek beépíthetők a tananyagba, és ezzel sok diákot lehetne megfogni.

Tükrözi a világegyetem működését

A játék neve azért Poliuniverzum, mert modellezi a világegyetem elrendeződését. Saxon Szász János egy olyan különleges szimmetria rendszert fedezett fel, amely a természetben is megtalálható. Már gyermekként felfigyelt a természetben ismétlődő formákra. Az ásványok között a kristályokban, a növények leveleinek erezetében, az emberi test érrendszerében, sőt az úthálózatban és az internetes közösségi, kommunikációs hálók alakzataiban is megjelenik ez az ismétlődő szabályosság. A matematikában fraktálgeometria néven ismert.

A képzőművészetben absztrakt geometrikus formákkal kezdte a rendszer működését modellezni. Szerinte a játékban a saját belső törvényszerűségeinkre kell figyelni. Így láthatóvá válik, hogy a geometrikus formák milyen kapcsolati rendszerben működnek, és így működik a világegyetem is. Saxon Szász János a középiskolában matematikusnak készült, s később megteremtette a matek és képzőművészet közötti átfedést.