2019.10.05. 15:30
Tündöklő Kék Szem az indiánok földjén hagyta a lelke egy részét
USA Magyar ember talán még sosem került olyan közel az észak-amerikai indiánokhoz, mint a kaposvári Gáspár Kinga. Augusztusban három hétig volt látogatóban a csippewa törzsnél, ahol korábban, végzős gimnazistaként egy teljes tanévet eltölthetett. Akkoriban a rezervátumban speciális tantárgyat, törzsi kormányzást is tanult, amely meghatározta későbbi pályaválasztását. Azóta több indiántörzsnél is járt, kivívta a csippewák elismerését, indián nevet kapott, valamint meghívást az USA által korábban betiltott naptánc szertartásra.
– Gyerekként mindenki olvas indiánregényeket, néz indiánfilmeket. Azonban kevesen mondhatják el magukról, hogy közöttük éltek. Hogyan került kapcsolatba az indiánokkal?
– Tévedésből… Az AFS cserediák-program által meghirdetett 11 hónapos amerikai ösztöndíjpályázaton sikeresen szerepeltem a gimnáziumban. A cserediák-fogadó helyszín között ott volt a Teknősbéka- hegyi Rezervátum is, amely kifejezetten 2 indián cserediák iránt nyújtott be kérelmet. A pályázatomban szereplő fényképem alapján közép-amerikai indiánnak véltek, így egy guatemalai fiúval együtt kerültem Észak-Dakotába, a kanadai határtól nyolc kilométerre fekvő rezervátumba, a csippewa indiánok közé.
– Örült, amikor megtudta, hova fog utazni?
– Az első pillanatban egy kisebb sokként ért a hír. A szüleim, nemcsak az eltérő kultúra, hanem az ottani hideg miatt is féltettek, mivel télen nem ritka a mínusz 40 fok. Aztán persze nagyon örültem, hiszen az Egyesült Államokba mindenki eljuthat, azonban egy indián rezervátumban eltölteni 11 hónapot egyedülálló élmény.
– Miként fogadták az indiánok, hogy egy fehér ember került közéjük?
– Már az első héten részt vettem egy születésnapi ünnepségen, ahol egy idős indián közölte, hogy nem ül egy asztalhoz fehér emberrel, ezért távozásra szólított fel engem. A vendéglátóm marasztalt, így az öreg indián sarkon fordult és otthagyta a helyszínt. Később azonban felkerestem és elmondtam neki, hogy fehér emberként nem tudok azonosulni az őslakosok sérelmére elkövetett cselekményekkel. Bocsánatkérésem elfogadta, sőt idővel a mentorommá vált.
– Cserediákként mit csinált ott akkoriban?
– A helyi gimnáziumban tanultam. Mivel kiváló tanuló voltam, több tanulmányi versenyen is indultam, szép eredménnyel. A törzsi kormányzástan tantárgynak köszönhetően lettem jogász. Emellett sportoltam is. A csippewáknál kiemelkedően fontos a sportteljesítmény, amelyet szinte jobban elismernek, mint a tanulmányi versenyeken elért sikert.
– Akár törzsfőnök is lehetne a tanulmányaid alapján?
– Nem, nem… Szigorú hagyományai vannak, hogy ki lehet törzsfőnök. Az USA-ban jelenleg 562 államilag elismert indiántörzs él. Közülük 230 saját alkotmánnyal is rendelkezik. A rezervátumok többségében a törzs által működtetett óvoda, középiskola, esetenként főiskola is megtalálható. Önálló rendőrséggel, némelyik büntetés-végrehajtási intézettel rendelkezik. Van olyan törzs, ahol többszintű bíróság ítélkezik. Augusztusi látogatásom során az időm fele részét a helyi bíróságon töltöttem és tovább mélyítettem mediációs ismereteim. A közvetítés mint alternatív vitarendezés gyökereit kutattam. A megszerzett tudásomról pedig az idei nemzetközi mediátor konferencián adok majd számot.
– Szertartásokra is eljutott?
– Törzsi találkozókon több alkalommal részt vettem, s idén a tradicionális ruhát is viselhettem, s táncolhattam az ünnepségen. Részt vettem az izzasztó kunyhó szertartáson, amely során a meghívottak meghatározott szempontok szerint imádkoznak, ki törzsi nyelven, ki angolul. A szertartásnak 4 része van, az egyes részek után van lehetőség rövid időre a kunyhót elhagyni, amelyben égető forróság van, hiszen a közepén lévő felhevített köveket folyamatosan vízzel locsolják. A fehér ember által használt szauna melegsége meg sem közelíti a kunyhó belsejében lévő hőfokot. A legutolsó ilyen szertartás embert próbáló volt részemről, mivel az első imakör 1 óra hosszát tartott...Volt olyan pillanat, amikor azt gondoltam, nem tudom végigcsinálni... A szertartást követően az ember úgy érzi, hogy megtisztult minden lelki fájdalomtól. Idén pedig hatalmas megtiszteltetésben volt részem, kiérdemeltem „második”, igazi indián nevemet. Fehér Galambasszony lettem. Korábban a külső jegyeim alapján kaptam az első indián nevemet: én voltam Tündöklő Kék Szem. A névadó szertartás a dohány megszentelésével és pipázásával kezdődött, majd a résztvevők imádkoztak. A szertartás vezetésére a törzs által felhatalmazott indián víziójaként jelent meg a tisztaság jelképeként számon tartott madár, akivel engem azonosított.
– Vallásos, templomba jár. Összeegyeztethető a két vallási kultúra?
– Napjainkban már szinte valamennyi rezervátumban találhatók templomok és a különböző vallású emberek jól megférnek egymás mellett. A szomszédos észak-dakotai rezervátumban például a pap megtanulta a törzsi nyelvet és így misézik, hogy közelebb kerülhessen az őslakos hívekhez. A Teremtőhöz imádkoztunk, én ahhoz, akihez itthon is szoktam... egyszer azonban nagyon különleges élményem volt: ikergyermekeim születését követően napokig élet-halál között lebegtem, az orvosok már lemondtak rólam. Én eközben folyamatosan a törzsemmel álmodtam. Arra tértem magamhoz, hogy valaki simogatja a homlokomat. Laci Atya éppen a betegek kenetét adta fel nekem. A korábban említett idős indián mentor beszámolt arról, hogy ő érezte: elindultam egy másik élet felé, de imájában ott voltam és maradtam ezen a világon. Érdekes az ő szellemvilágukat és a kultúrájukat személyesen átélni.
–Nagy elismerésnek számít, hogy ennyire befogadták...
– Meghívást kaptam, hogy jövő júniusban vegyek részt a fehér emberek által legrejtélyesebbnek tartott Naptánc szertartáson. Nagy álmom, hogy ott legyek. Egyszer a lányaimat is szeretném elvinni hozzájuk, ők is kíváncsiak arra a helyre, ahol otthagytam a lelkem egy részét.
Indiántüntetésen az első sorban
2016-ban többek az USA-ban a Missouri folyót átszelő kőolaj vezetéket akartak megépíteni. Az indiánok soha nem tapasztalt összefogással tiltakoztak a művelet ellen, nem csupán a megélhetésüket biztosító folyó esetleges olajszennyeződése miatt, hanem azért is, mert a vezeték a Sziú Standing Rock Indián Rezervátum ősi temetkezési helyén szintén áthaladt volna. Először a történelem során Észak-Amerika minden törzse együtt, egy közös cél érdekében küzdött békés eszközeivel. Az amerikai kormány a tüntetők ellen gumilövedéket, könnygázt, és alkalmasint gránátokat is bevetett. Amerika nem lehet büszke arra, ami ott történt, mert az emberi jogokat sárba tiporták – mondta Gáspár Kinga, aki bíróként dolgozik Kaposváron és személyesen jelen volt ezen a tiltakozáson.