Csend nélkül az ünnep is meghal

A szociális és gyermekvédelmi ellátórendszer munkatársainak, mentálhigiénés szakembereknek, lelki gondozóknak és önkénteseknek Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya üzent. Kiemelte: a léleknyitogatók különös személyek, érzik a Lélek jelenlétét, tudják, miféle kulcsokkal nyitható ki az emberi szív, s amikor sokan hajlamosak magukat Isten képébe helyezni, nagy szükség van a hétköznapi alázatra, esendőségünk felismerésére és segítő kezekre.

Tóth László Norbert, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltségének igazgatója azt nyomatékosította: a test edzettsége mellett a lélek karbantartása is elengedhetetlen, hiszen emberpróbáló terepen dolgoznak a munkatársak. Egyebek mellett erre volt bizonyság a drávatamási szociális otthonban élők drámacsoportjának a produkciója. Friedrich Emília Mindannyian mások vagyunk címmel jelbeszédes számot tanított be a fogyatékossággal élőknek.

A megbocsájtásról is szó esett, amely advent idején különösen aktuális, hiszen munkahelyi kapcsolatok, házasságok, családok, barátságok, generációk megmételyezője, ha elmarad a megbocsájtás, a kiengesztelődés. Fejér István nagybajomi lelkipásztor nemcsak lelkészként, hanem családterapeutaként is avatott szakértője e témának. A bántalmazás fajtáit sorolta, majd arról beszélt: a megbocsátás nem felejtés, nem elnézés, nem mentegetés, s nem is érzés.

A Biblia szerint is akarat, elhatározás dolga. Megkönnyíti a lelket; jóllehet: egyes fázisai felcserélődhetnek. Azt is hangsúlyozta: míg a megbocsátás „egyemberes” feladat, addig a kibéküléshez szükséges a tettes is. Hágen Ilona Edit nővér, a megszentelt szüzek rendjének tagja, a jelszerepről mesélt hitelesen, derűs jelenléttel, lebilincselően. Kiemelte: jelnek lenni életprogram. Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, s megismételhetetlen műalkotás, egy-egy csoda vagyunk mindannyian. Nem az Ő gondolataival, szándékával van baj, hanem a mi látásmódunkkal.