Hét percet foglalkozik egy mai magyar szülő a gyermekével

Somogyban 2001-ben a diákok öt százaléka volt SNI-s, hét év múlva, 2008-ban pedig már majdnem dupla annyi, összesen 9,6 százalék. A következő években egy-két százalékkal csökkent az SNI-sek aránya, de tavaly már 8,5 százaléka emelkedett.

Benczéné Csorba Margit, a Bárczi Gusztáv Módszertani Központ főigazgatója lapunknak elmondta: fontos tisztázni, hogy nem a hagyományos fogyatékosságok, mint például a mozgás, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosok aránya nőtt, hanem az autizmus, a tanulási, a figyelem, a súlyos magatartási és a pszichés zavarokkal küzdő gyerekeké emelkedett. A főigazgató szerint ma már az óvodában megjelentek az autista gyerekek, ráadásul nagy számban. Azt egyelőre nem tudják, hogy miért ilyen magas az arányuk.

– A mai gyerekek már mások – mondta Benczéné Csorba Margit. – Nem biztos, hogy rosszabbak, mint a korábbi generáció és nem feltétlenül magatartászavarosak. A mai fiatalok sokkal informatívabbak, aktívabbak és több mindenre képesek egyszerre. A nyugodtabb generációnak azonban ők már problémásnak tűnhetnek. Nyilván vannak súlyos tanulási és magatartásproblémával küzdő gyerekek is, de az ő kezelésükre sajnos nincs megfelelő oktatási rendszer kidolgozva. Vannak azonban olyan országok – Észtország –, ahol a magatartászavaros gyerekeknek külön iskolájuk van – mondta az igazgató.

Több figyelmet igényelnek a szülőktől

Országszerte 2001 és 2018 között 3,6-ról 6,9 százalékra nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek aránya. Szigeti Mónika klinikai szakpszichológus hangsúlyozta: genetikai okai is lehetnek annak, hogy egy gyerek sajátos nevelési igényű (SNI) lesz, de a környezeti hatások is befolyásolhatják. – Sok inger éri a fiatalokat – mondta. – A „felpörgött” világban kevesebb idejük van arra, hogy a megszerzett információt beépítsék a mindennapjaikba. Akik pedig nem tudják megfelelően hasznosítani a tudást, ők már enyhébb tanulási problémával küzdenek. A szülök is kevesebb minőségi időt töltenek a gyerekekkel, ez pedig nemcsak a tanulásukra, hanem a viselkedésükre is kihat. Naponta több órát kellene foglalkozni a gyerekekkel – mondta lapunknak Szigeti Mónika. Egyes kutatások szerint ugyanakkor átlagosan mindössze napi hét percet foglalkozik egy mai magyar szülő a gyermekével.