A végeken dől majd el a szakképzés jövője az átalakítás után

Csiba Ágota (KSZC) és Szamosi Lóránt (SSZC) kancellárok jelenlétében Weiman Gáborné, a KSZC főigazgatója nyitotta meg a fórumot. Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkára válaszolt a pedagógusok kérdéseire. Szerinte a végeken dől el a szakképzés jövője. Sok vonzó eleme van az új rendszernek, amelyeket a szülők és a gyerekek fokozatosan ismerhetnek meg.

– Rendszerszintű, nagy átalakításról van szó, amelynek az alapja az eddig kialakított duális képzés, de tartalmában és módszertanában sok a változás – ígérte Pölöskei Gáborné. – Elsődleges lesz a szakmatanulás, s a vizsga nem tételekről szól, hanem vizsgaanyagokat mutatnak majd be a tanulók. Szeptembertől ötéves technikumokba iratkozhatnak be a diákok, a szakképzőben 3 év alatt mesterembereket képzünk.

Minden diák kap szakképzési ösztöndíjat, ez a technikumban két évig havi 8 ezer forint, a szakképzőben 15 ezer forint egy éven át. Ehhez teljesíteni kell, mert aki megbukott, annak fél évig felfüggesztik a pénz folyósítását, illetve ugyanígy jár, aki hat napot igazolatlanul hiányzik. Az ágazati képzéssel kitolódik a szakmaválasztás. Előny lehet, hogy az érettségi tantárgyak száma lecsökken, s a technikumi vizsga érettséginek számít. Az ösztöndíj mértéke attól függ, hogy a magyar gazdaság hogy teljesít, annak a mutatóihoz állították be.

A nyáron lép életbe a harminc százalékos oktatói béremelés, amelyet a minőségi munkához kötnek, ezért oktatói minősítési rendszert készítettek hozzá. Az oktatók szerepe is némileg változik majd, mert mentorként csökkenteniük kell a lemorzsolódást, a végzettség nélküli iskolaelhagyást. A felnőttek oktatását is máshogy kell megszervezni, mert a szakmát tanulóknak nem feltétlenül kell beülniük az iskolapadba. Az új szakképzési rendszer az adminisztrációs terhek csökkentésével is segít az iskoláknak.