A gyülekezetek anyagi helyzetét is megnehezíti a járvány

Jelentős bevételtől estek el a gyülekezetek az elmúlt egy hónapban. A közösségek gazdálkodásából nemcsak a vasárnapi istentiszteletek perselypénzei, hanem a húsvéti adományoknak egy jelentős része is hiányzik. Az ünnepekkor ugyanis a szokásosnál jóval többen szoktak templomba járni és sokan ajánlanak fel nagyobb összeget Isten dicsőségére.

Andrási Károlyné Tóth Franciska Ilona, lábodi református lelkipásztor négy gyülekezetben szolgál. Elmondása szerint három településen talpon tud maradni a közösség, hiszen biztos bevételük van az ingatlanjáradékokból. A Lábod-Hosszúfaluban lévő gyülekezet viszont már a járvány kirobbanása előtt is nehezen tudott gazdálkodni, ezért nem lehet megjósolni, hogy a következő időszakban mi lesz a közösséggel. A lelkipásztor kiemelte: ennek ellenére is szerencsésnek érzi magát, hiszen adakozó emberek veszik körül. A lábodi anyaegyháznak mindig is volt tartaléka és baj esetén ki tudta segíteni a nehezebb helyzetben lévő gyülekezeteket. Hozzátette: Lábodon havonta körülbelül harmincezer forintnyi perselypénz szokott összegyűlni.

Nagy Csaba, a Somogyi Református Egyházmegye esperese megkeresésünkre elmondta: látva a gyülekezetek zárószámadását, beszámolóit, mindenkinek van egy kevés tartaléka. A közösségek nagy része akár egy évig is képes bevétel nélkül működni. – Később azonban lehetnek gondok – mondta Nagy Csaba. – Sok esetben ugyanis a perselypénzből származó bevétel meghaladja az egyházfenntartói járulékból beszedett összeget és ez számít az első számú bevételnek. Én azt javasoltam az embereknek, hogy akik templomba szoktak jönni, rakják félre azt a pénzt, amit be szerettek volna dobni a perselybe és amikor újra megnyílnak a templomok, akkor egyszerre tegyék majd bele – tette hozzá az esperes.

Az evangélikus gyülekezetek is megérzik a perselypénz hiányát. Pongrácz Máté, a Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye espereshelyettese elmondta: a gyülekezetek gazdálkodása három bevételi forrásból tevődik össze. Adományból, egyházfenntartói járulékból és perselypénzből. Utóbbi adja a működésük második legjelentősebb részét. – Nehéz ez az időszak – hangsúlyozta Pongrácz Máté. – Nem egy átlagos hónapon vagyunk túl, hanem húsvéton, ami a karácsony után a második legtöbb perselypénz-bevételt jelenti a gyülekezetnek. Számításaink szerint havonta több százezer forint esik ki a gazdálkodásunkból.

A hívek rakják össze a pénzt, amit a perselybe dobtak volna.

Támogatási alap

A Magyarországi Evangélikus Egyház létrehozott egy alapot. Ebbe minden olyan pénzt beletettek, amelyből valamilyen rendezvényt finanszíroztak volna. Azok a gyülekezetek, amelyek anyagilag nem állnak jól, ebből az alapból igényelhetnek támogatást. – Egyébként már most van olyan közösség, ahol likviditási probléma van – fogalmazott érdeklődésünkre Pongrácz Máté espereshelyettes.