A költő istenes versein keresztül lehet csak megtalálni az embert

– Jó pár éve sikerdarab a Madáchban az Én, József Attila című musical, amelynek Ön a zeneszerzője. Merész vállalkozásnak tűnt musicalbe sűríteni a költő életét, szerelmeit, ám amikor beültem a nézőtérre, szertefoszlott bennem minden kétely és előítélet…

– Azt vallom, hogy majdnem mindent meg lehet oldani, nem szabad intellektuális gátakat szabni a műfajok közötti mozgásban, sőt kísérletezéssel, egészséges önbizalommal születhetnek új, előremutató produkciók. Sokkal károsabb trendnek érzem a másolást, a jól bevált, kitaposott utakon való közlekedést, hiszen ezek elássák a tehetséget, formaruhákba öltöztetik az írókat, szerzőket, rendezőket. A művészet nagyon fontos feladata, hogy tartalmilag és formailag szinkronban legyen a világgal. A művészetben talán az a legjobb, ha az ember haladó konzervatív. A konzervatív látás szükséges a jól bevált szerkesztési és arányrendszerek használatához, a haladó szemlélet pedig ahhoz, hogy friss legyen egy adott produktum.

– Hogy véli: József Attila életműve valamennyi korosztályhoz eljut?

– Csaknem félszáz előadáson voltam jelen, és a hangpáholyból ráláttam a Madách nézőterének nagy százalékára, így elmondhatom, hogy a színházban biztos, hogy 7 éves kor fölött minden korosztály képviselte magát és körülbelül hasonló érzelmi reakciókat váltott ki mindenkiből.

– S az istenes versei is, amelyek kimaradtak a régi rendszerben a József Attila-összesből?

– Attila istenes versein keresztül lehet leginkább megtalálni Attilát, az embert.

– Kitüntetésének indoklásában a karitatív tevékenység is megemlítődik. Ez keresztény, s emberi kötelesség. Bárcsak József Attila korában is többen álltak volna a költőzseni mellé!

– Sokan pénzzel vagy tárgyakkal kötik össze fejben a karitatív tevékenységet, pedig a szó latin eredetije a szeretettel áll összhangban. Ez azért érdekes, mert az embernek az emberséghez sokkal inkább van szüksége a szeretetre és ennek egyik legfontosabb nyelvére, az empátiára, amit az önzés nem igazán ismer. Nagyon nehéz művésznek lenni és most József Attilára utalok elsősorban. A nagy művészek olyan sok érzékenységet kapnak a Teremtőtől, amely gyémánttá csiszolja művészetüket, de a magánéletüket durvára karistolhatja. Senki sem élhet úgy, hogy csak azt látja meg, akit vagy amit meg akar látni, vagy éppen nem akar meglátni valamit.

– Ön néhány éve erősebb szállal kötődik e megyéhez, hiszen itt talált rá hitvesére…

– Ez így van, feleségem anyai ágon kötődik Felsőmocsoládhoz, ő egyébként Budapesten, illetve félig Németországban nőtt fel.

– E találkozásban nagy szerep jutott Međugorjének. Egy oda induló zarándokbuszra együtt léptek fel. Már van két gyermekük, de a kötelék, a „talpig nehéz hűség” megújuló hitének is köszönhető. Jól látom?

– Igen. Hit nélkül nem nagyon lehet bármit is csinálni az életben. Tágabb értelemben vett hit nélkül még az ateisták sem tudnak létezni, hiszen már ahhoz is hit kell, hogy az ember életcélokat elérjen. Az istenhit a természetes belénk oltott hitkészséget emeli magasabb szintre. Azért hiszünk abban, hogy egy megfázásból meggyógyulunk, mert tapasztaltuk. Isten azt mondja, hited által a béna is feláll a kerekesszékből. Akik vele voltak, ezt látták is. A házasság a sátán egyik fő „szakterülete”, Isten nélkül szinte lehetetlen megvédeni. Megtérésem folyamán egyébként kiemelkedő szerep jutott a kaposvári Rumszauer Miklós atyának, aki reneszánsz műveltségével evangelizál, valamint Margaritha Valappila indiai származású nővérnek.

– A felsőmocsoládi Bánó-kastély nemcsak családi fészek, spirituális helyszín is olykor; Margaritha nővér lelkigyakorlata ugyan elmaradt a járvány miatt, de amikor itt tartózkodott, valóságos „lelki erőművé” lettek a sokat látott falak. Ez azt igazolja, komolyan vette a küldetést: hirdesd az evangéliumot. Most, e különös helyzet kapcsán egy művész miként hirdetheti az Örömhírt?

– Igyekszem mindig követni egy belső hangot, és mostanában ez a hang új utak felé navigál, de nem alakult még ki teljesen, hogy ezek az új utak miként realizálódnak.

– Hogy telnek a „házi karanténban” töltött napok?

– Introvertált típusú ember vagyok, nagyon szeretek gondolkodni, kutatni, vagy éppen nagy összefüggésekre rájönni; például kertészkedés közben. A stúdiómban folyó munka pedig amúgy is „karanténjellegű”. Jobban zavar, hogy a szakmai élet adminisztratív terén minden megállt, hibernálódott és csak nagyon lassan mennek előre a dolgok.

– Két József Attila-lemeze már kijött. Lesz folytatás?

– József Attilához kapcsolódó utam következő mérföldkövének egy zenés filmet szánok, s már évekkel korábban elindult az egyeztetés. Több új megzenésítés is elkészült a versekhez, ez a könnyebbik része. Nehezebb viszont megtalálni azt a rendezőt, aki leginkább rátermett e film megvalósítására.

Vallásos dalok

A kilencgyerekes családból származó Vízy Mártont arról is kérdeztük, gyerkőceinek mit énekel, s milyen zenét játszik. Azt felelte: vallásos könnyűzenét, valamint a dédapjától tanult régi nótákat. Olyanokat, mint például a Jaj, de jó a habos sütemény, Hétre ma várom a Nemzetinél, vagy Kérges a tenyerem, a tenyerem... – sorolta a címeket nevetve.