Csacsibumm után abban bíznak, hogy ménesük lesz

Az országban Bőszénfán található a második legnagyobb magyar parlagi szamár törzstenyészet, s azt szeretnék, ha állami ménessé nyilvánítanának az állományt. Már százötven szamár legel a bőszénfai szarvasfarmon, miután az elmúlt hetekben húsz csikó született itt. Csaknem tíz éve tartják a patásokat.

– A legelők karbantartása miatt esett a választás egy évtizede a szamárra, hiszen a rágásukkal, taposásukkal a gyepet és annak rovarvilágát is alakítják – mondta el Nagy János, a Bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont vezetője. – Meglepően sokan keresik a csikókat, amelyeket a legtöbben nem tenyészteni szeretnének, hanem hobbiállatként tartani a ház körül. A tenyésztésre nem alkalmas állatok közül pedig néhány vágásra kerül. A szamárhús kiváló alapanyag, és nagyon egészséges.

Bőszénfán a magyar parlagi szamár és magyar hidegvérű ló tekintetében szeretnének a jövőben az állami ménes státuszt elérni. Ennek érdekében létrehoztak mindkét őshonos fajtából törzstenyészetet, és szakmai anyagukat elküldték a szakhatóságnak. – A szamártartók egyesületével közösen arra törekszünk, hogy a magyar parlagi szamárfajtát a lehető legnagyobb számban meg tudjuk őrizni, továbbá gyarapítani tudjuk az országos állományt – tette hozzá Nagy János. A 2010-től indult védett őshonos és veszélyeztetett állatfajták tenyésztőinek szóló támogatások sokat segítettek abban, hogy az elmúlt években nőtt a szamár­állomány hazánkban.

– Jelenleg egyesületünk nyilvántartásában 850 tenyészkancát és hetven mént tartunk nyilván – mondta el érdeklődésünkre Ernst Mihály, a Magyarországi Szamártenyésztők Egyesületének elnöke. – A bőszénfai szarvasfarm az ország második legnagyobb szamártenyésztő gazdasága.