Szerdahelyi rózsalekvártól még finomabb az édesség

Édes szenvedélyének hódol Decsi Andrea, amikor nekilát a bonbonkészítésnek. A műhelynek már saját konyhája is van, s a beépített márványlapon tökéletesen temperálni lehet az édességet. Persze csak azután, hogy gőz fölött megolvasztotta. Saját maga ízlelte, tesztelte az alapanyagot, s csak a legjobbat használja. – Csak az étcsokit szeretem – magyarázta Decsi Andrea, miközben elkezdte az édesség hűtését a márványlapon. – Végigkóstoltam és kipróbáltam többféle étcsokit, s végül egy sima táblás hetven százalékos ecuadori étcsokoládét választottam ki. Persze teszteket is olvastam az interneten.

A világhálónak nagy szerepe volt a kezdeteknél, hiszen a technikát is innen sajátította el Andrea. – Amikor mindkét lányom elhagyta a szülői házat, hirtelen lett egy csomó szabadidőm – mesélt az első lépésekről a csokoládékészítő. – Láttam egy reklámot a tévében, amiben csokoládét temperáltak. Az annyira megtetszett, hogy nem sokat gondolkodtam, kipróbáltam.

Ez egyébként Decsi Andrea egyik kedvenc mozzanata. Ha elkezdi a munkát, úgy elrepül az idő, hogy néha még ő is rácsodálkozik, hogy mennyit dolgozott egy-egy adag csokoládéval.

A Bonbonda Csokoládéműhely alapítója csak helyi alapanyagokat használ fel a töltelékeknél, így a rózsalekvárt, zöld dió lekvárt, tökmagot is a környékről szerzi be őstermelőktől. Vannak azért különlegességek is: a lánya hozta neki a bretagne-i sós karamellás bonbon receptet, s az iráni pisztáciát... Igazán szezonfüggő, hogy miből lesz töltelék: tavasszal eper, nyáron barack, ősszel szőlő, télen likőr kerül az isteni bonbonok közepébe. Saját készítésű marcipánt is gyakran használ.

A késztermék időnként színt is kap, így sokkal mutatósabb, ehhez kakaót és fraktál ételfestéket használ a csokoládékészítő. – Eddig csak kedvtelésből és ajándékba készítettem bonbonokat, de úgy érzem, hogy lenne igény a kézműves édességekre. A dizájn és a csomagolás már kész, csak a konyha várat még magára, úgy tűnik a járvány után fog csak ez megoldódni.

Műszerek nélkül is tökéletes a szerdahelyi bonbon

– Akkora az érdeklődés, hogy növelni kell a konyhát a bonbonkészítéshez – mondta Decsi Andrea. A márvány vagy gránitlap azért fontos, mert hideg felület, lehűti a csokit. Azt szét kell kenni, össze kell húzni. Mozgatni kell folyamatosan, így egyszerre hűl le az anyag. Erre pedig azért van szükség, mert a melegítés és hűtés hatására a csokoládé kristályszerkezete megváltozik, ezáltal pedig szép és fényes lesz az elkészült édesség.

A csokoládé hőmérsékletét mérni kell a melegítésnél. A maghőmérő megérkezését azonban nem tudta kivárni az alkotó. Hőmérő nélkül látott neki az első adag csokiolvasztásának, s szerencsére tökéletesre sikerült. Mint elmondta, azóta sem használ hőmérőt, különleges adottság lehet, hogy mindig eltalálja a megfelelő hőmérsékletet.