Nemcsak pálinka és lekvár készülhet a húsos somból, hanem ékszer is

Napok óta nagy munkában van a Tóth család. Zselicszentpáli kertjükben 67 húsos somcserjét gondoznak, amelyek a napokban bepirosodtak és szedik róla a gyümölcsöket. A munkából kiveszi a részét mindhárom gyerek és a szülők is. Tóth Péter 2013-ban kezdte el a különleges növény oltványait elültetni. – Hét évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy foglalkozzunk egy olyan növénnyel, ami nem hétköznapi, de a térség múltjához illeszkedik, így Somogy megyében kézenfekvőnek tűnt a som, ami a megye településeinek nevében is visszaköszön – mesélt a kezdetekről Tóth Péter.

– A kerti kisebb ültetvényünk a tanulást szolgálja, kicsit úgy vagyunk vele, mikor az orosztanárokat átképezték a ’90-es évek elején angoltanárokká, az itteni tapasztalatok alapján a három évvel fiatalabb, nagyobb ültetvényt gondozzuk. Az agrármérnök végzettségű termelő hozzátette: a som nagyon kedveli a lejtős, erdőszéli klímát, hat-hét év kell, mire az oltványból termő cserje lesz. Zselicszentpáli kertjükben 67 bokruk van, Kaposgyarmaton pedig 2,3 hektárnyi területen ezer növényt telepítettek, amelyek most fordulnak termőre. – Augusztus a fő érési ideje, nálunk két fajta dominál, egy bolgár és egy osztrák, ezek nem egyszerre érnek be, szeptember elején szoktunk végezni a gyümölcsszürettel – mondta el a somtermelő.

Tóth Péter megjegyezte: nagyon sokféleképpen használható fel a gyümölcs, a fából pedig szerszámnyél és sétabot készült a régi időkben. – Nagyon magas a C-vitamin-, flavonoidtartalma, régen szőlőkben mindenhol egy-egy bokor fellelhető volt, de mivel nagyon kézimunka-igényes, a szüret és a termesztés nehézségei miatt megfeledkeztek róla, az utóbbi ötven évben teljesen eltűnt – véleményezte a zselicszentpáli termelő.

Azt tapasztalja, hogy egyre többen fedezik fel újra a somot Somogy megyében, a hagyományok és az egészséges élelmiszerek iránti igény megteremti a talaját a nagy múltú növénynek. Idén olyan mennyiséget tudnak már szedni, hogy értékesítésre is lesz a gyümölcsből. Készítenek belőle lekvárt, tavaly pedig 40 kilóból három liter pálinkát főztek ki, amely az egyik országos rangos pálinkaversenyen nagy aranyérmes lett. – Az a célunk, hogy minél nagyobb arányban feldolgozott formában kerüljön a fogyasztók elé pálinka, lekvár, szörp, kompót vagy akár aszalvány formájában, hiszen amit meggyből lehet elkészíteni, azt a somból is – mesélte a hasznosítási terveiket Tóth Péter. Megjegyezte: van aki pedig som chutney-t készít, de a somos méz is megjelent már a piacon.

Feldolgozva igyekeznek értékesíteni a termést

Különleges ékszerek a magokból

A pálinka, szörp és lekvár mellett ízléses dísztárgyak is készülhetnek a som felhasználásával. A Tóth család nem csak a som gyümölcsét, hanem annak magját is felhasználja.

– Kiszárítom a magot, egy kis fúróval kiszúrom, majd írok rá és lakkal lekezelem – mutatta a sommagból és gyöngyökből készített kulcstartót Metzger Szilvia. A találékony, jó kézügyességű fiatalasszony alkotott már somból fülbevalót, nyakláncot, sőt még rózsafüzért is.

Mint elmondta: fia osztályfőnöke nemrég egy olyan nyakéket kapott tőlük, amelyre nem csak a tanítványai nevei kerültek fel, hanem emellett a diákokra jellemző tulajdonságokat is felírta.