Különös szilvesztert töltött az Antarktiszon a siófoki kutató

Még a rendszerváltás előtt, 1989-ben költöztek férjével a világ másik felére, Ausztráliába.

– Három hónapig járkáltam külföldi munkavállalási engedélyért – idézte fel a harminc évvel ezelőtt történteket Papp Éva. – Gyakorlatilag mi a repülőn voltunk, amikor Kádár meghalt. Ezután egy gyors változás következett Magyarországon, és pár hónap múlva már nem is kellett munkavállalási engedély.

Papp Éva Canberrában a helyi rádióban is dolgozott és vezette a magyar iskolát, de tagja volt a helyi tűzoltó-egyesületnek is – ezeket mind önkéntes alapon.

– A házunk kint van az erdőben, és amikor 2017-ben hatezer hektár eukaliptuszerdő égett le, körbevette a tűz az otthonunkat is – idézte fel a drámai pillanatokat. – Otthon voltam egyedül, de szerencsére időben kimenekültem. A lángok körbezárták a házat, de valami elképesztő szerencse folytán maga az épület nem gyulladt ki, viszont olyan hőség lett, hogy a bent lévő műanyagok elolvadtak.

Papp Éva harminc évig dolgozott Ausztráliában. A rendszerváltás és az azt követő évek alatt mindkettőjük munkahelye megszűnt itthon. Így „ottragadtak”, és a gyes letelte után Éva is visszaállt a munkába.

Dolgozott a melbourne-i Monash Egyetemen, Perth-ben a Nyugat Ausztrál Egyetemen, ahol le is doktorált, majd a PhD fokozat megszerzése után Canberrában az Ausztrál Nemzeti Egyetemen, ahol jelenleg emeritus kutató. Most zárul egy projektje, amely keretében az egyik édesvizű tavat, a Lake George-ot vizsgálták. – Körülbelül annyira fontos ez nekünk Canberrában, mint itt a Balaton – magyarázta a kutató. – Tudományosan nagy jelentőségű, mert zárt medence, a bekerülő víz csak párolgással távozik. Egy nagy tektonikus mélyedésben van, ahova folyamatosan rakódott az üledék. Kormeghatározás szerint a legmélyebb rétegek négymillió évesek.

Ezek a földrétegek pedig olyanok, mint egy könyv lapjai: az értő szemeknek megmutatják, hogy milyen volt az állat- és növényvilág évmilliókkal ezelőtt. Találtak már bennük növénymaradványokat, de ős-kengurucsontokat is, és azt is tudják, hogy 2,5 millió éve még őserdő volt Új-Dél-Wales azon területén. Ennek a projektnek a zárultával sem tétlenkedik, az elektromágneses elmélettel kapcsolatos új kutatásokba kezd hamarosan.

Az ausztrál őslakosoktól a Déli-sarkvidékig – ezredforduló az Antarktiszon

Papp Éva egyik legérdekesebb élménye volt az őslakosok életének megismerése, akik ma főleg a kontinensnyi ország északi részén élnek. – Évezredeken keresztül kis törzsi csoportokban éltek, amelyek nyelvileg is elkülönültek – mesélte. – Ma is több száz őslakónyelv létezik, amelyek nem nyelvjárások, hanem egymástól különbözőek. Egy-egy csoportnak szigorúak a területi határai, amelyeket ma is tisztelnek. De egy őslakos nem csak egy csoporthoz tartozik. Van egy nagyon érdekes házassági szokásrendszer, amely négy fő csoportba osztja a törzseket és meghatározza, hogy egy adott törzs tagja mely másik törzs tagjával házasodhat. A mai genetikai kutatások szerint pontosan azt a rendszert követik, amely a legjobb az öröklődés szempontjából.

Papp Évát az új évezred hajnala az Antarktiszon érte. Az élet valahogy úgy hozta, hogy eljutott a Déli-sarkvidékre, ahol gyerekkora óta kutatni szeretett volna. – Ausztráliának van egy antarktiszi programja, amelybe jelentkeztem. Felhívtak, hogy lenne egy feladat: földradarral kellene egy jeges területet megvizsgálnom a Casey kutatóállomás közelében. Egy pillanatig sem gondolkoztam, elvállaltam. Így én lettem az első magyar származású kutatónő, aki egy egész nyarat tölthetett az Antarktiszon, ráadásul 2000. január elsején is ott lehettem.