Turisták lépnek a szerzetesek nyomába

Mester Balázs bárdudvarnoki polgármester testületével örömmel szavazta meg a több éven át zajló kutatás önrészét, mert azt reméli, turisztikai látványosságként egy látogatható romkert fogadhatja majd az érdeklődőket a Barát-hegyen. Az önkormányzatnak, mint mondta, hosszú távú tervei vannak; egy kincset – merthogy a premontreiek ittléte vitathatatlanul az –, nem elhallgatni kell, hanem bemutatni, s nem visszatemetni, hanem közszemlére tenni – ezzel is gyarapítva a lenyűgözően szép környék látnivalóit.

A Barát-hegyen apró tábla jelzi, hol állunk, s a QR-kód használatával még közelebb kerülhetünk a történelemhez. A monostort 1252-ben alapították, a török korban azonban elpusztult, maradványait a 18–19. században hordták szét. 2014–16 között a monostor templomát és a benne lévő sírokat, 2017-ben a sekrestyét és a templom melletti temető egy részletét tárták fel Molnár István régész-főmuzeológus vezetésével, s Aradi Csilla, a Pest Megyei Kormányhivatal Örökségvédelmi Osztálya régész-felügyelőjének közreműködésével. Eddig sajnos nem sikerült kideríteniük, pontosan hol laktak a szerzetesek, de vélhetően a sekrestyére épült emelet nyújtott lakóhelyet számukra. A feltárás során egyebek mellett pénzeket, gombokat, öv- és ruhacsatokat, párizsi kapcsokat, csizmapatkókat, sőt pártamaradványokat is találtak.

A prépostság mindennapi életére kerámiatöredékek és pénzek – a legkorábbiak a 13. századból való szlavón dénárok – utalnak. Az egykor használt könyvekről már csak vereteik és csatjaik tanúskodnak. A régészek ráakadtak egy pápai ólombullára, amely IX. Bonifác pápa (1389–1404) egykori okleveléhez tartozott. A szakrális múlt feltárása tovább erősíti a település lelkiségét. A Porta Pacis Lelkigyakorlatos Házhoz tartozó, közelmúltban kialakított remetelakok az elvonulás, az elmélkedés fontos helyszínei lesznek, a nagyobb események megrendezésére pedig a hamarosan felszentelendő konferencia-központ ad majd lehetőséget.