Emberre támadt az aranysakál Lakócsán

Kora délután a baromfiak nagy zajt csaptak a hátsó elkerített udvarban. Lénártné Balogh Ágnes először héjára gyanakodott, de nem a levegőből jött a veszély.

– Ahogy beléptem az udvarra, láttam, hogy az állat, amit én aranysakálnak azonosítottam, rajta volt a kakason, és azzal a lendülettel nekem ugrott, elkapta és szétszakította a nadrágom szárát – idézte fel a történteket izgatottan. – Egy, a kezem ügyébe eső lécet kaptam fel, azzal ütöttem, szét is törtem rajta. Ekkor elmenekült, a 180 centi magas kerítést simán átugrotta. Akkor láttam, hogy két sakál vagy róka van még az udvaromban.

A ragadozók másnap visszatértek a lakócsai udvarra és elvittek még egy tenyésztyúkot, a 30 éves fiatalasszony hiába zajongott a teraszon, hogy elriassza őket. Tíz állatot is látott-hallott egyszerre csörtetni a gazban. A vadőr azóta kirakott egy élvefogó csapdát, de eddig hiába.

Lakott területen lőni nem szabad a vadászoknak, mást viszont nem tehetnek. A szomszéd telken elburjánzottak a gyomok, de az ott élő holland család kijelentette, hogy a természetet szeretik, ezért nem vágják le a gazt, pedig a jegyző is felkereste már őket emiatt. Az aranysakálok vonyítása a gazból hallatszik.

Lénártné Balogh Ágnesnek van egy négyéves lánya és egy kétéves fia, akiket már nem mer az udvarra engedni játszani. Több helyről hallotta, hogy bejárnak a sakálok a faluba. Hátul egy csatornarész és egy kukoricaföld felől érkezhetnek, szemben pedig több helyen kerítés sincs, és közel az erdő.

– Kitettem az esetet a Facebookra, erre megtaláltak vadászok azzal, hogy én ezt csak képzeltem. A tyúk azonban nem szedi szét rajtam a nadrágot! – mondta a fiatal édesanya.

– Egyre jobban elszaporodtak a sakálok mifelénk! – tapasztalta Csonka József, a falu polgármestere is. – Bejönnek a településre, ha éhesek. Engem is értesített a hölgy, hogy megtámadták. Ezután a rendőrség és a hivatásos vadász is kijött a házhoz. Terepszemlét tartunk, és felvesszük a kapcsolatot a vadásztársasággal. A csatorna környékét kitisztítjuk, a hátsó árokpartra kiküldtem a közmunkásainkat kaszálni.

Fotó: Muzslay Péter

Aranysakál terítékadatai az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) alapján

Nem kell félni, de jobb elkerülni

A Magyarországon élő nagyragadozók – a medvét kivéve – csak akkor reagálnak agresszíven, ha sarokba szorítják őket. Lanszki József egyetemi tanár és kutató, az aranysakálok szakértője szerint csak így fordulhat elő olyan eset, amelyről olvasónk beszámolt. A 1990-es években Lakócsa közelében jelent meg először az országban az aranysakál és azóta él itt. Az aranysakál nem veszélyes, mert a szabadban menekülőre fogja, ha az emberrel találkozik. A gazdák vérmérsékletétől függ, hogyan védekeznek, de a hasonló eseteket tanácsos elkerülni, állítja a kutató. Nem kell félni az aranysakáltól, de a konfliktust kerülni kell vele, szögezte le.