Kürt- és állathang felismerés után durroghattak a vadászok fegyverei

– Elengedtem a sakált, de nem a repcébe ugrott, hanem a tarlóra. Ott is maradt! – mesélte kalandját társainak a vadásznap egyik résztvevője arról, hogyan ejtett el egy aranysakált a minap. Nem a levegőbe beszéltek a vadászok, ezt bizonyította a dúvadak terítéke, melyet fenyőágakkal övezve tettek közszemlére. Az idén elejtett példányok a tudományos kutatást szolgálják.

– Még mindig a róka és a borz a leggyakoribb ragadozó a megyében – hangzott el a bírálaton. – Vita volt azon, hogy a dolmányos varjú lelövése egyenértékű-e azzal, ha valaki elejt egy aranysakált, de mi az egyenlőség mellett tettük le a voksunk.

A második lett a ragadozógyérítési programban 16 elejtett vaddal a polányi Rózsa Martin, aki a helyi vadásztársaság tagja. Kettővel többet lőtt ki Beda János, a tengődi vadásztársaság képviseletében. A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége vándorkupát nyert a megmérettetésen.

– Egész éven át foglalkozom a ragadozók ritkításával – mondta Rózsa Martin, aki negyedik éve dolgozik hivatásos vadászként. – Eddig csak figyeltem a többieket, de az idén én is beneveztem. Kilenc rókát, két aranysakált, két borzot és három dolmányos varjút hoztam.

Versenykörülmények között választották ki a hivatásos somogyi vadászok közül azt, aki a 2021 augusztus 17-18-án az országos versenyen Hatvanban képviselheti megyénket. Több versenyszámban kellett az indulóknak teljesíteniük. Tíz hivatásos vadász állt rajthoz, és mintegy nyolcvan látogató kísérte figyelemmel a hivatásos vadászok szakmai napját. A verseny nyertese Felkai István Ottó, a SEFAG Zrt. iharosi vadászterületének hivatásos vadásza lett, ő képviseli a szakmát a rangos augusztusi, országos eseményen. A legjobb somogyi vadász teljesítette a feladatokat, pontosan felismerte az állatok hangját, bizonyított a lőtéren, és a vadászkürt jelzései között is különbséget tudott tenni.

– Az elméleti tudásukról egy teszt kitöltésével adtak számot – mondta Kemenszky Péter fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei területi szervezetének titkára. – A versenyen állathangokat kellett felismerni, és a vadászat fajtáiról szerzett tudásukról is számot adnak a versenyzők, de a vadászkürt jelzései között is különbséget kellett tenni, ahogy a növények között is. Trófeabírálat színesítette a programot, a vadászok távolságot becsültek, és jól kellett bánniuk a golyós és sörétes fegyverrel a lőtéren.

Tíz hivatásos vadász indult a versenyen, és mintegy nyolcvan látogató kísérte figyelemmel a szakmai nap történéseit. Öt induló a somogyi erdőgazdaságokból, vagyis az állami szférából érkezett, öten pedig a megyei vadásztársaságokból.

Károkat okozhatnak a ragadozók a vadgazdálkodásnak

Ha túlszaporodnak a ragadozók, jelentős károkat okozhatnak a vadgazdálkodásban. A hasznos apróvadat pusztítják, magyarázta a ragadozók gyérítésének szükségességét Rózsa Martin. A borz a madártojást is szereti, a róka és a sakál az apró madarakat, nyúlfiakat ragadja el. Az aranysakál az őz-és szarvasborjakra és a vadmalacokra is veszélyt jelent. Volt olyan év, amikor a hazai vadkár egyharmada Somogy megyében keletkezett, de 2019-ben a korábbi 7-800 millió forintról 490 millió forintra csökkent ez a szám. Tavaly a járványügyi helyzet miatt elmaradt a hagyományos vadásznap, de most ismét össze tudtak jönni egy jó beszélgetésre a vadászok. A hivatásos vadásznak jól kell tudni lőni, fel kell ismerni a vadat és el kell bírálni a trófeákat, de aki a szívvel-lélekkel szereti a természetet, az jól is tudja csinálni, mondta Rituper Balázs, aki a SEFAG Zrt. szántódi erdészetében dolgozik. A nyári időszakot élik az erdőn, hamarosan jön az őzbakok üzekedése, fogadják majd a vendégvadászokat, és készülnek a nyár végi szarvasbőgésre, ami Somogyban a fő profilja a vadásztársaságoknak.