Somogyi szakember vezeti ezentúl a magyar mérnököket

– Az új pozíciójával milyen örökséget vett át?

– A felszínen korábban számos vita terhelte szervezetünk működését, a mélyben azonban inkább a nyugalom volt a jellemző. Ez utóbbi bizonyos fokig természetes is, hiszen az elmúlt másfél évben világszerte valami egész más foglalkoztatta az embereket. Bizonyos, hogy szervezeti kultúránkon javítani szükséges: vissza kell térnünk a kamara alapítóinak szellemiségéhez, de azt is tudomásul kell vennünk, hogy a mérnöki köztestület már negyedszázada szolgálja a magyar társadalmat. Az úgynevezett baby boom és az X generációt képviselő, a negyvenes és nyolcvanas évtizedek között született mérnököknek meg kell békélnie az utánuk érkezett, Y és Z generációk eltérő gondolkodásmódjával.

– A kamarai vezetői feladatok elszólítják Kaposvárról, vagy tovább dolgozik megyénkben, a vállalkozói szférában is?

– Jelentős mértékben letérít eddigi pályámról, hogy megválasztottak az országos mérnöki köztestület elnökének. Ugyanakkor szerencsésnek érzem magam, hiszen Kaposváron egy kiváló kollektívának biztosíthatok majd az eddiginél lényegesen nagyobb mozgásteret. Ez egyfajta felfrissülést is jelent, ami valljuk be, csaknem három évtized után minden szervezetre ráfér. A cég másik tulajdonosa, ügyvezetője a feleségem, aki felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóként tovább folytatja a munkát. Úton-útfélen a generációváltás nyomasztó problémáival szembesülhetünk. Fiam szintén okleveles mérnök és igazságügyi szakértő is, tehát jó kezekbe fog kerülni a cég. De akad egy védőháló is, mert a lányom ügyvéd…

– Mit gondol, hol tart ma a hazai mérnökképzés?

– Kollégáim elemi igényként fogalmazzák meg, hogy nem ártana kissé gyakorlatiasabb irányba elmozdulni. Ennek jó példája a duális képzés. A múlt héten látogatást tett nálam a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora. Ha nem is ugyanazon módszer mentén, de ebben az elvben megállapodtunk. A Műegyetem a mesterképzésre épülő kooperatív képzést támogatja, amelynek az a lényege, hogy a mérnöki alapképzés utáni „upgrade” már a cégekkel közösen történik.

– Mi jellemzi jelenleg a mérnöki fizetéseket, illetve a mérnökök elismertségét?

– A mérnökök egyre keresettebbek, és ez a bérekben is megnyilvánulni látszik. A mérnökség társadalmi elismertsége azonban még várat magára. Ha ellátogatunk a környező országokba, a házak falain elhelyezett cégtáblákon a mérnököknél szerepel a „Dipl.-Ing.” titulus, csakúgy, mint az orvosoknál vagy az ügyvédeknél a doktori cím. Ezek a társadalmi megbecsülés egyértelmű jelei. Sajnos az elmúlt rendszerben ezt politikai okokból visszaszorították, mivel munkája során a mérnök volt a legközelebb a munkásosztályhoz és az egyenlőséget minden módon demonstrálni kellett.

– Fenntarthatóság: gyakrabban és egyre kényszerítőbb hangsúllyal halljuk ezt a szót.

– Nem lehet vitás, hogy a fenntarthatóságnak nincs alternatívája. Gondoljunk csak az elmúlt napok áradásaira. Nem lehet vitás, hogy ez is az ember „alkotása”, viszont nem engedhetjük, hogy környezetünk védelmét a romantikusok tematizálják. A fenntartható fejlődés „művészete” mérnöki feladat. Sajnos ennek elrontásában is képesek „jeleskedni” a mérnökök, ezen változtatnunk kell. Az előttünk álló időszaknak erről kell szólnia.

– Menyire jellemző, hogy a külföldi lehetőségek elszívják a hazai mérnököket?

– Kamaránk erről nem vezet nyilvántartást, ha a mérnök elmegy, kiesik a látóterünkből. Szakmai önkormányzatunk tagsága egyébként folyamatosan növekszik, idén országosan öt-, Somogy megyében tíz százalékkal. Örvendetes, hogy tagjaink között tudjuk Kaposvár szintén mérnöki végzettségű polgármesterét is.

– A járvány okozta válság, a megváltozott gazdasági körülmények miként hatnak a mérnöki szakma gyakorlására?

– Kifejezetten gazdasági, vállalkozási szempontból a pandémia alig viselte meg tagjainkat, de nem lehetnek illúzióink a tekintetben, hogy a negatív hatások rövidesen minket is elérhetnek: a nemzetgazdaság kényszerűségből kiköltekezett, ez szükségképpen előbb-utóbb takarékosságra ösztönöz, miközben a mérnökök alapvetően a beruházásokra fókuszálnak. Ugyanez igaz az építésgazdaságra is, hiszen az anyagárak jelenlegi növekedése aggasztó mértékű, és csak részben indokolható a keresletnövekedéssel. Most, hogy tagja lettem a Közbeszerzések Tanácsának, néhány tagtársammal karöltve kezdeményezni fogjuk, hogy legalább a közpénzek felhasználása során a megbízók legyenek tekintettel ezekre a káros folyamatokra. Természetesen nem szabad megfeledkezni egy gazdasági törvényszerűségről: ha keresletet generálunk, az szükségképpen az árak növekedéshez vezet, és ezzel végső soron elemésztjük azt a célt, amiért keresletet generáltunk. Van azonban egy esély is, ami optimizmusunkat táplálhatja: rövidesen elstartol az új uniós költségvetési ciklus, amellyel friss források áramolhatnak a magyar gazdaságba.

Ingyenes a tanácsadás

Az elmúlt öt évben a mérnöki kamara tagjainak átlagéletkora jelentősen csökkent, ami egyértelműen jelzi a reálértelmiségi pálya népszerűségét, ugyanakkor a technikai-technológiai fejlődés során eltűnnek szakmák és új szakágak jelennek meg – mondta Wagner Ernő, aki eltöprengett már azon is, hogy a jövőben lehet-e nagyobb érdekérvényesítő képessége a mérnöki szakmának. Szerinte sok tennivaló van még ezen a téren és a társadalmi elismertség kérdésével szorosan összefügg. A legnagyobb esély akkor nyílik rá, ha a mérnökök a fenntartható fejlődés motorjává válnának. A társadalomnak meg kell értenie, hogy a mérnöki tevékenység egy szakma, a mérnököknek pedig a saját alkotómunkájukban kell tudomásul venniük a fenntarthatóság követelményeit. Szerinte ez egyszerű, de célravezető recept ahhoz, hogy növekedjen a mérnöki szakmák presztízse. A Magyar Mérnöki Kamara ingyenes energetikai tanácsadást tart a lakosságnak, amellyel jelentős megtakarítás érhető el. A szolgáltatás a honlapjukon elérhető.