Emlékparkot avattak a Vadászati Világkiállítás somogyi nyitórendezvényén

A Magyar Állam 1957-ben alapította a Lábodi Állami Gazdaságot, amelyben Studinka László kapta a feladatot, hogy vadászterületté alakítsa – hangzott el a Vadászati– és Természeti Világkiállítás somogyi nyitórendezvényén.

– Annak ellenére, hogy eleinte csupán őz és dám volt fellelhető a területen, a vaddisznó, a szarvas csak váltó vadként szerepelt, meghatározóvá vált itt a vadgazdálkodás – mondta Fehér István, a SEFAG Zrt. vezérigazgatója a pénteki rendezvényen Nagysallérban. – A petesmalmi erdészházat is vadászházzá alakították, ahol jó barátokként Gróf Széchenyi Zsigmond és az 1900–ban született Báró Schell József is megfordultak. Míg előbbi vadászati történeteiről közismert, addig Báró Schell József egyedülálló módon vadász–képzőművészként vonult be a vadásztársadalom köztudatába. Studinka László barátjaként gyakran járt a lábodi területen, és kapitális bikákat ejtett. Vadászélményeit egyedülálló tollrajzokként vetette papírra. Petesmalomban nyolc freskó őrizte keze nyomát, amelyeket az elmúlt időszakban restautáltak és a nagysalléri vadászház új kiállítótermében helyeztek el.

– Az ötvenes években Budapesten, az Andrássy út egyben laktunk. Édesapám leginkább a hajnali órákban alkotott, amikor a műtermét a kelő nap sugarai ragyogták be – mondta Báró Schell József, a képzőművész fia, aki azt is elárulta, hogy édesapja, akinek a szalonka volt a kedvenc vadétele, a mellékhelyiség falán gyakorolta freskófestést. – A vendégek kedvtelésből gyakran jártak nálunk a mellékhelyiségbe, mert azt mondták, olyan élethű a falára festett orgona, hogy szinte még az illatát is érzik – tette hozzá mosolyogva Schell József , akinek családjában több generáción átível ma is édesapja alkotó tehetsége. A festő tollából nemcsak rajzok, hanem írások is születtek. 1930-ban adták ki a Megint ősz lesz című, több személyes élményét tartalmazó könyvét, amelyet az ötven évvel ezelőtti Vadászati Kiállításon másodszor is kiadtak. Az alkotó 1971–es eseményre bár nagyon készült, már nem jutott el. Most egyedülálló módon nem mint vadászról, hanem mint képzőművészről neveztek el róla emlékparkot.

A történelem ötven évnyi károkozását évtizedek alatt sikerül orvosolni

Az 1971–es Vadászati Kiállításon rejtett formában jelenítették meg a vadászat történelmi elemeit, az idők során pedig Magyarország nagy történelmi családjainak hagyományai és értékei sínylették meg a kommunizmus évtizedeit-hangzott el a megnyitón.

– Harminc év sem volt elég, hogy helyre tegyük az elveszett kulturális és történelmi hagyományokat, amelyek szerves részét képezik a múltunknak. Nyolc nap múlva elkezdődik a három héten át tartó rendezvény, amelynek két és fél évnyi előkészítő munkálatait a múlt tiszteletének jegyében tettük – mondta Kovács Zoltán az „Egy a Természettel Vadászati– és Természeti Világkiállításért felelős kormánybiztos.