Felszántották Kaposvár határát a versenyzők

Magyar népdalok és költők témájául szolgál a szántás, mint mezőgazdasági művelet. Nem véletlenül alakult így az évszázadok során. A szakemberek szerint aki szántani tud, tudja a mezőgazdasági munkák alapját.

– A szántó embert mindenhol megbecsülik – mondta Soós Sándor, a Magyar Szántóverseny Egyesület elnöke. – A szántás olyan munka, amelyet egyelőre muszáj embereknek végezni, nem bízható robotokra semmiképp – tette hozzá.

A táblákon már a reggeli órákban húzták a nyitóbarázdát a traktorok, összesen tizenheten döntöttek úgy, hogy versenyeznek. Közülük tizenhárman úgynevezett ágyekés, vagyis egy oldalon barázdázó, négyen pedig váltvaforgatós ekével felszerelt gépet vezettek. Ez utóbbi változat egyszer jobb, másszor bal oldalon húz barázdát. A versenyen már azt is nézik, milyen a nyitóbarázda. Nem lehet például „bakhátas”, mert az egyenetlenné teszi a megművelésre váró talajt. Fontos az összevettetés kivitelezése, vagyis az a művelet, amikor négyszer körbejárja a traktor a nyitóbarázdát. Az úgynevezett „széjjelszántásnál” pedig egy adott területet kell beszántani, majd a záróbarázda következik.

– Egyebek között fontos például az egyenesség minden parcellánál, a növényi maradványok alátakarása, ám ez a versenyművelet nem olyan, mint a nagyüzemi szántás, hogy szinte magágyra szétterítsék a talajt – tájékoztatott Soós Sándor, miközben fel–alá jártak a traktorok, amelyek ekéit is a versenyzőknek jól kellett beállítaniuk. Mint kiderült, a szántóföldi Forma1–ben nem az időeredmény számít, hanem az elvégzett munka minősége. A műveletet akár egy hölgy is sikeresen elvégezheti. Mátészalkáról érkezett, és egy kölcsöngépre ült fel, hogy barázdákat húzzon a verseny egyetlen hölgy résztvevője. Dzsudzsák Henrietta akár egy focipályát is fel tudna szántani.

– Mezőgazdasági technikusnak tanul, és eredetileg a Guba Sándor Emlékversenyre jöttünk, és most itt találtuk magunkat – mondta Soltészné Uranyi Tímea, aki kísérőtanárként vett részt a rendezvényen, amelyen a legjobb barázdákat a csurgói Kolping Nagyváthy János Szakgimnázium és Szakközépiskola tanulói, Jandzsó Gábor és Ünnep Gergő húzták. Az intézményben folyó szakmai munkát Csapó József koordinálta.

A szántóversenyre az intézménnyel régóta kapcsolatot ápoló vajdasági testvéritézményből is érkeztek. – Úgy tizenöt éve tartja a két intézmény a kapcsolatot, ez egy határtalan találkozás az iskolák között – mondta Pecsenka András, aki Fürstner Róberttel három diákot hozott a megmérettetésre. – Topolyáról érkeztünk. A tanítás 60 százaléka magyar nyelven zajlik nálunk, a fennmaradó rész szerbül. Mivel a kaposvári testvérintézményben fontosnak tartanak bennünket, délvidékieket, szívesen jövünk a Guba Sándor Emlékversenyre és a szántóversenyre is évek óta – tette hozzá a növénytermesztéssel foglalkozó pedagógus, aki fontosnak tartja mindkét részről, hogy a diákok megismerkedjenek egymás kulturális értékeivel és hagyományaival, amely a mezőgazdaság segítségével valósul meg.