Szőke András esete a ropogós galambsülttel

Szőke András filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr, színész, humorista, a magyar underground filmkészítés egyik legismertebb alakja. Húsz éve él vidéken. Komolyan veszi a falusi életmódot. Ahol csak tudja, népszerűsíti is. Legutóbb a KÁN, ahogy ő hívta „név nélküli” sátrában, az őstermelők között moderátorként és szakácsként vett részt.

– Szentesen születtem, tehát nem ma kezdtem a vidéki életmódot. Magyarországnak nemcsak éléskamrája, hanem szellemi bázisa is a vidék. Úgy kell elképzelni, mint egy fának a gyökérzetét, amely ha egészséges, akkor lesz szép testű a törzs és a lomb, vagyis a város – mondta Szőke András, aki szerint bármelyik nagyvállalatnál elhangoznak a mondatok: „nagyanyám ezt így vagy úgy csinálta...”

– A nagyvárosok 70 százalékának generációs háttere vidéken van. Ott vannak a gyökereink: Tolna, Somogy... Ha tehetném, változtatnék a mérleg állásán: az infrastruktúra, a színház, a kommunikáció. Magyarország nem lesz képes önállóan működni, ha a vidék nem fejlődik – emelte ki Szőke András, aki nemcsak a faluról beszélt, hanem az alföldi tanyavilág újraélesztésének jelentőségét is kiemelte.

– 2021-ben a mögöttünk álló időszak bizonyította, hogy az önellátó tanyának, amelyben több generációs jelenlét kell, van létjogosultsága. Annak ellenére, hogy messze van a közintézményektől, vagy orvosi ellátástól. A tanyavilágban lehet, hogy kevésbé tudtak írni, ám még a gyógyászatot is meg tudták oldani a gyógynövényeknek és tapasztalataiknak köszönhetően. A szárnyasok, sertések, szarvasmarhák jelenlétével egy saját kis mikrokozmoszt hoztak létre. A tanya szavunkban ott van az „anya” szó. Az anyáknak, nagyanyáknak van a legnagyobb szerepe, mégsem becsülik meg őket úgy, ahogyan kell – mondta a filmrendező. Szőke András szerint bármi történik a világban, előnyt élvez, aki önellátásra rendezkedett be és ismeri a kenyérsütés, a háziecet-készítés, az erjesztési folyamatokat.

– A gasztronómiai műsorokban mindenhol férfi a séf. Bár én is szakácsként vagyok jelen a KÁN–on, azt vallom, hogy anyáink, nagyanyáink tudják a legjobb „gyógyleveseket” főzni, mert birtokukban van a legnagyobb titok – emlékeztetett Szőke András, aki a masszázs és a régi, kolostori gyógyreceptek tudományában is elmerült.

Kolostori gyógykészítményeket készít

A Talliándörögdön élő Szőke András szívesen kísérletezik gyógynövényekkel, amelyben a helyiek is segítenek neki. Régi kolostori recepteket kutattak fel. – A gasztronómia húsz éve az életem szerves részét képezi, megtanultam főzni. Hiánynak érzem viszont napjainkban a gyógynövények házi feldolgozását. Az ezerhatszázas évekből is találtunk recepteket, amelyeket elkészítettünk. Sok közülük vírusölő hatású – mondta a polihisztor. Tinktúrákat, szappanokat készítenek, amelyek elkészítéséhez egykori eszközöket is beszereztek. Egyebek mellett korabeli patikamérleget, alkoholfokmérőt sikerült találniuk az ezernyolcszázas évekből. A manuális eszközök használatát szeretnék minél szélesebb körben bemutatni.

Fotó: Muzslay Péter