Hatvannégy éve a közös úton, jóban rosszban

Az idős házaspár a rinyaszentkirályi református templomból indult el közös életútjára. Tíz évig éltek a településen, majd átköltöztek és végleg letelepedtek Csokonyavisontán, ahol felnevelték két leányukat.

– A szentkirályi lányok a szokásos vasárnapi ebéd utáni sétára indultak azon az emlékezetes délutánon is, amikor felkerestem Juliskát – idézte fel a múltat a férj. – Beszélgettem vele, s vonzónak találhatott, mert még abban az évben, novemberben örök hűséget fogadtunk egymásnak.

Az egykori copfos kislány, ma már Juliska néni elmondta, vallásos nevelést kapott otthon, s nagy örömére református családba került; a szentkirályi templomban keresztelték, ott konfirmált, s ott tartották az esküvőjüket is.

A feleség 22 évig kereste kenyerét a csokonyai gépjármű-javítónál, a férj pedig 34 évet húzott le a vasútnál Budapesten, ahol hat főnök keze alatt dolgozott. Hétvégeken rendre hazajött, nemcsak a családját, a munkáját szerette, hanem a református egyházat is. – Részt vettem a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozóján is, évtizedeken át voltam a csokonyai gyülekezet gondnoka, presbitere – mondta.

A jó házasság titkáról a település legidősebb házaspárjának is van véleménye. – Valakinek mindig engedni, s hallgatni kell – állapította meg a feleség. – A nő fegyvere a beszéd – vágott közbe Géza bácsi. – Nincs tálalás kanálzörrenés nélkül, nézeteltérések mindig voltak s lesznek egy párkapcsolatban. De a tisztelet, a másik megbecsülése, a szeretet örökké megmarad.

Fotó: G. A.