A türelem és a jó liszt a húsvéti kalács titka

Napok óta fonják a kelt tésztákat az egyik kaposvári pékség üzemében. – Liszt, élesztő, só, cukor, margarin, tojás, víz kerül a tésztába, miután megkelt, formába rakjuk, kap egy kis fényt és kisütjük – mondta el Pappné Orsós Evelin, a Slendy Pékség szak­oktatója. A múlt péntek óta folyamatosan gyártják a húsvéti pékárut, több száz kalácsot sütnek a közelgő ünnepekre. Mindszenti és foszlós kalácsokat készítenek sós és édes változatban, de újdonságként desszertnek sütnek túrós-áfonyás és dupla csokoládésat is. – Mivel a húsvét többnapos ünnep, ezért több kenyér fogy, sokan pedig a sonka mellé keresik a kalácsokat is – mondta el Ojtó Lajos, a Slendy Pékség tulajdonosa. Hozzátette: náluk huszonöt dekás és fél kilós kalácsok kaphatóak. 

– Megpróbáltuk akciósan, a tavalyi áron adni a kalácsot, de májusban várható egy újabb lisztár-emelés, emiatt mindenképpen emelnünk kell nekünk is – tette hozzá a tulajdonos. 
Szulimán Gabriella, kaposvári kézműves pékműhelyében is egymás után sülnek a kalácsok, nagyszombatig nincs pihenés, folyamatosan dolgozik. – Készül kandírozott narancsos, édes foszlós és a fonott pedig sósan – mutatta a szebbnél szebb pékáruit. A húsvéti ünnepek előtt több fogy a kovászos kenyereiből is. Azt tapasztalja, hogy évről évre egyre többen keresik a kalácsokat, sokan a kenyeret is ezzel helyettesítik a sonka mellé. 

– Finom pékáru csak minőségű lisztből süthető és nagyon fontos, hogy kellő alázattal, türelemmel és kitartással megadjuk az időt a tésztának, hogy megkelhessen – tette hozzá a kézműves pék. 
A kalács több évszázada a magyar parasztkonyha legrangosabb ünnepi tésztaétele. A sült tészták közül a kalács elmaradhatatlan a húsvéti asztalokról. Több helyen ízesítik hagymával, sajttal, de előszeretettel kakaóval is. 
 

A temetőnél osztották a koldusoknak 

A kalács készítése 19. század végéig azonos volt a házi kenyérével, csak formájában különbözött tőle, ugyanolyan tésztából lyukasra alakították. Kemencében sütötték, akár közvetlenül a kemence fenekére téve, akár tepsiben vagy vaslábosban. A falvakban hagyomány volt, hogy a sonka mellett a kalácsot is megszentelték a helyi templomban. Egyes néprajzi feljegyzések szerint mindenszentek ünnepére Szeged környékén üres kalácsot sütöttek, amit a temető kapujában a koldusoknak adtak. Csallóközben szintén kalácsot osztottak a temető kapujában álló és imádkozó koldusok között, nehogy a halottak hazalátogassanak. 
 

Fotó: Lang Róbert