Oltárszekrény készül a könyvek könyvének

Egy súlyos, méretes, tartalmas, az időktől látszólag már nagyon megkopott alkotást, a könyvek könyvét mi is kézben tarthattuk a kaposvári székesegyházban szerdán. Az 1732-ben bőrkötésben kiadott Káldi György-féle biblia két hete került a felújított Kossuth téri templomba. Varga Péter plébános elmondta, a különleges, nagy eszmei értékű könyv több száz évvel ezelőtt fordulatot hozott a magyar nyelvben is. Sok mondatformálás, közmondás illeszkedett be azóta a mindennapi nyelvhasználatba. – A szentírásból való például az a közmondásuk: „aki másnak vermet ás, maga esik bele” vagy „aki nem akar dolgozni, ne is egyék”. Rengeteg szavunkat is a bibliának, a magyar fordításnak köszönhetjük, egyik ilyen a matuzsálem – fogalmazott Varga Péter. 

– A Nagyszombaton 1732-ben kiadott szentírás nekünk a könyvek könyve, az Isten szava, hiszen valljuk, hogy ez nemcsak egy hagyományos könyv, regény, történelmi leírás, hanem könyvek gyűjteménye – mondta Varga Péter. – A katolikus felosztás szerint 72-nek. Az ószövetség 45, az újszövetség 27 könyvet tartalmaz. Több ilyen régi biblia maradt meg a katolikus egyházban, mivel akkoriban kevesebbet forgatták. A protestáns egyházakban előtérben volt a biblia, naponta „használták” az emberek, de a katolikus egyházban úgynevezett felügyelet mellett olvasták a hívek. Emiatt nem kopott meg annyira és maradt meg ilyen jó állapotban. 

A plébános kiemelte, az ajándék bibliának még keresik a megfelelő helyet, de sok más templomhoz hasonlóan majd tabernákulumot (oltárszekrényt) készítenek a könyvnek és a székesegyház egy olyan részére állítják, ahol sokan megcsodálhatják. Varga Pétertől megtudtuk, a Káldi-féle bibliát misén nem használják, liturgikusan nem engedélyezett. A szertartásokon külön elkészített liturgikus olvasmányos könyveket alkalmaznak, melyeket jóváhagyott a püspöki kar. A plébános hozzátette, egyéb alkalmakon, bibliaórákon, közösségi összejöveteleken azonban használnak bibliát, hogy a hívek eredeti nyelvezetben és fogalmazásban hallják az igét. 

Csaknem 300 éves Bibliát kaptak ajándékba

Szita Károly Kaposvár polgármestere az eseményen kiemelte, egy templom építése és újjáépítése mindig hitvallás. Megvallása annak az értékrendnek, amely mentén élni szeretnénk és megvallása a hálának és a nemzetünket megtartó hitnek és bizalomnak is. – Mindig újjá kell építeni a templomainkat, ha azt érezzük, falait kikezdte az idő. Miként újjá kell építeni önmagunk hitét is, amikor azt érezzük, a kibillenő világban eltűnőben vannak az addig biztonságosnak vélt igazodási pontok –  hangsúlyozta a város vezetője. Szita Károly a szentmisére nem érkezett üres kézzel. Egy 1732-ben Nagyszombaton kiadott Káldi György fordítású Bibliát adott ajándékba Varga László megyéspüspöknek.

Magángyűjteményből származik 

Káldi György 1595-ben Bécsben tanult teológiát, Pázmány Péter pártfogoltjaként 1598-ban Rómában belépett a jezsuita rendbe. Pázmány Péter támogatásával 1625-ben megalapította és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. A jezsuita szerzetes három év alatt, 1626-ban fordította le a szentírást görög, héber és latin nyelvről magyarra. A Kaposvári egyházmegyének ajándékozott szentírás második kiadásnak számít. A Káldi-bibliát a kaposvári önkormányzat magángyűjtőtől vásárolta, ehhez aukciós házak segítségét is igénybe vették.