2022.08.24. 09:02
Hiába a drágább élelmiszer, a közmunkások terményeit nem lett könnyebb eladni
Nagy sikerrel hirdettek vásárt, hogy eladják a közmunkások termelte élelmiszert az egyik kis somogyi faluban, míg másutt inkább csak a helyi főzőkonyhára szállítanak be, a harmadik községben pedig arról panaszkodnak, hogy a kereskedők nem akarják piaci áron átvenni tőlük a jó minőségű terményeket. Az önkormányzatok inkább egymással csereberélnek zöldséget, gyümölcsöt, pedig a boltban mindennek emelkedik az ára.
Fotó: Muzslay Péter
A gigei közmunkaprogramban majdnem három hektáron ültettek krumplit és hagymát. A mezőgazdasági programban kilencen dolgoznak a 14 közfoglalkoztatottból, ők egész évben szorgalmasan öntözték, kapálták a növényeket. A napos, száraz időben hamar beérett a termény, a hetekben takarítják be. Felesleg is van belőle.
– A dolgozóink igényeit előbbre vesszük, ők nem maradnak termény nélkül – mondta Bálint Ildikó, Gige polgármestere. – A kiosztás után is van még raktáron, ezért arra gondoltunk, hogy a közösségi médiában szervezünk egy vásárt az értékesítésére. Kedvezményes áron tudjuk kínálni az arra járóknak.
A meghirdetett időpontban a gigei közösségi ház udvarán állítottak fel egy standot, ahol hamar elkelt a krumpli a kilónkénti 250 forintos áron. A sikeren felbuzdulva újabb eladási akciót terveztek.
Bolhón is adnak el a közmunkások terményeiből, ha nem is nagy mennyiségben. A mezőgazdasági programok azért működnek, hogy elsősorban a vidéki közkonyhákat lássák el, ahol az óvodások, iskolások és a nyugdíjasok étkeznek, de mindig marad fölösleg, tért ki erre a település vezetője. A falunapon is fogyott a főzéshez adott alapanyagból, és jut a helyi két civil egyesületnek, a népdalkörnek és a hagyományőrző csoport rendezvényeire is.
– A faluban minden család kap krumpliból és hagymából, ahol kevesebben vannak, ott tíz kilót, ahol többen, ott tizenötöt, húszat is akár – mondta Horváth Csaba, Bolhó polgármestere. – A mezőgazdasági programunkban 14 közmunkás dolgozik, majdnem négy hektáron. Mindenféle zöldséget termesztünk a sárgarépától a cukorborsóig. A piaci értékesítésnek vannak korlátai az önkormányzatok számára, mert ezt az állam finanszírozza. Úgy tudunk értékesíteni, hogy ami befolyik az eladásból, azt visszaforgatjuk a közmunka költségeire, főként a gépeink karbantartására, javítására.
Az is az eladás ellen szól, hogy egyre kevesebb a hadra fogható közmunkás a kistelepüléseken is, őket azonban továbbra is foglalkoztatni kell.
Nagybani piaci árat nem kínálnak a kereskedők
A környező településeken, Böhönyén, Tapsonyban, Nagyszakácsiban, Mesztegnyőben, és Marcaliban van keletje a szenyéri közmunkások terményeinek. De amiből sok terem, abból van gond, mert a kereskedőknek nem tudják eladni a nagybani piaci ár legalsó kategóriájában sem, vallotta be Nagy Zoltán, Szenyér polgármestere. A nagykereskedők ugyanis azt állítják, hogy nem tudnak többet fizetni. Az idén 40 mázsa vöröshagyma, hat mázsa fokhagyma, 40-50 mázsa burgonya, és 270 mázsa búza termett Szenyéren. A káposztafélékből két hét múlva 30 mázsát szeretnének betakarítani. Akármilyen rossz éve van a kukoricának, a három hektáros területükre 40 mázsás átlagot várnak. Kell a takarmány, mert 40 sertést tartanak. A földeken kilenc, az állattartásban két szenyéri közmunkás dolgozik a programban. Decemberben 12-14 sertést szeretnének értékesíteni. Elsősorban a szenyérieknek, de a maradékra vannak jelentkezők a környékbeli önkormányzatok közül.
