2022.08.09. 07:00
Vasúti pályamunkásból lett a teológia professzora
Azt állítja, hogy akkor ismerte meg a magyar valóságot, amikor 18 évesen vasúti pályamunkás volt, és fizikai dolgozóként átérezte, hogy az embereknek milyen nehézséget okoz a kenyérkereset. Gaál Botond azóta megtalálta a helyét a hit és a tudomány világában, és a teológia elismert professzora lett.
2008-ban vallástudományból a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet nyerte el. Kiemelten foglalkozik a keresztyén gondolkodás és a kortárs természettudományok kapcsolatának vizsgálatával. E téma kutatására kapott meghívást az Egyesült Államokba, ahol a princetoni egyetemen töltött szemesztereket. A tudomány keletkezése az ókorig vezethető vissza, azonban a kereszténység helyre tette a görögök tudományos eredményeit, fejtette ki a nyugalmazott professzor. Az ókori görögök ugyanis az értelmet arra használták, hogy eljussanak vele egy ideális szférába, egy isteni világba, és onnan magyarázták a mindenséget.
A keresztények azonban az értelmet Isten ajándékának tekintették, és fel akarták használni arra, hogy a teremtett világot megértsék. Olyannyira más volt a szemléletük, hogy egykor a keresztényeket nevezték az első ateistáknak, mutatott rá a teológus, aki előadást tartott a gyülekezetnek az Életre hangolt világegyetem címmel a Lorántffy Zsuzsanna-református iskola dísztermében.
– A görögöktől eltérően a keresztyénség azt vallotta, hogy az emberi értelem is a teremtett mindenséghez tartozik, és ez az értelem arra való, hogy felfogjuk vele a mindenséget – mondta Gaál Botond. – Hogy a tudomány kifejlődhetett a mai formájában, az tulajdonképpen a kereszténységgel indult útjára.
Gaál Botond matematika és fizika szakos tanár is, és mindig azt kutatta, hogy milyen kapcsolat van az ember és az univerzum között, és azt próbálta megérteni, miért fejlődött ki a világmindenség. „Nagyok az Úr tettei, kikutathatják, akiknek csak kedvük telik benne!” – James Clerk Maxwell, a XIX. század leghíresebb természettudósa a 111. zsoltárnak ezt a mondatát íratta fel a Cambridge-ben létesített Cavendish laboratórium bejárata fölé, idézte.
A tudomány és a hit azóta hol segítették, hol gátolták egymást, de mára kiderült, hogy sem a vallás nem oldja meg a természettudományok problémáit, sem a tudomány nem ad választ a hit kérdéseire. Azonban szemléletet tudnak egymásnak kölcsönözni, erősítette meg a teológus. Gaál Botond létrehozta a Hatvani István Teológiai Kutatóközpontot, ahol a természettudósok, filozófusok és teológusok találkozóit szervezték.
Tizennégy hallgatót vezetett el a doktori címig
Petró László kaposvári lelkipásztor a kedves tanítványai közé tartozik, ismerte el Gaál Botond, aki összesen 14 teológushallgatót vitt le a doktori fokozatig mostanáig, de lehetségesnek tartja, hogy amíg az ereje engedi, még többeknek is segíthet előrejutni. Szerinte Petrók László az egyik legszorgalmasabb tanítványa volt, aki külföldet is megjárta, és hazahozott a református elődeihez hasonlóan sok tudományos ismeretet, melyeket otthon kamatoztatott a munkájában, állítja a teológus. Szívesen emlékszik vissza arra a időre, amikor a kaposvári lelkész a doktori iskolában járt, és ott is jeles hallgatója volt.